Az az igazság, hogy a mai nap semmiben sem nevezetes számomra, ami egyáltalán nem zárja ki, hogy valakinek ez a legkedvesebb, legünnepibb, mivel éppen ezen a tavaszias november hatodikán ünnepli a születésnapját. Ilyenkor ő biztos másképp kel föl, bal láb helyett jobbal, a tegnapinál sokkal jobb hangulatban. Másnak tűnnek neki a fények, valamiért világosabbak és élesebbek a kontúrok, a nap is erősebben, melegebben süt, az emberek minden ok nélkül szimpatikusak, az egész világ olyan mosolygós.
Amikor az embernek egy híján húsz az éveinek száma, akkor boldog és vidám, meggondolás nélkül vágja rá, ha megkérdezik tőle, hány éves is vagy szépségem. Ezen az egyetlen legkülönlegesebb napon megengedhető a később kelés, az egyetemi órák kihagyása részben vagy teljesen, barátokkal, családdal való sok tervezett és váratlan találkozás. Meglepetések érik, csupa olyasmi, amit nem várt vagy csak titkon. Ilyenkor megfordul benne még az a futó ötlet is, hogy évente vajon miért csak egyszer lehet az ember születésnapos, amikor ilyen fantasztikusra bír sikeredni.
Ehhez hasonló napot kívánnék neked, Móni innen az Araratból, egészséget, boldogságot, teljesüljenek vágyaid. Pofon egyszerű ez, mint tizenkilenc, ami ugyebár egy híján húsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése