(Forrás: Ordítok - Edgar Swan blogja)
Van egy ország, ahol minden megtörténhet.
Egy ország, ahol visszamenőleges törvényeket lehet hozni.
Ahol az adózási törvényekkel a gazdagok járnak jól.
Ahol az lehet gazdag, aki rokona, barátja, ismerőse az ország vezetőinek.
Ahol az lehet vezető beosztásban, aki hűséges a kormánypárthoz.
Ahol el lehet törölni az Alkotmányt.
Ahol át lehet írni a törvényeket.
Ahol személyre lehet szabni a jogszabályokat.
Ahol a törvényhozás, a végrehajtás, a hatalom érdekeit szolgálja.
Ahol el lehet venni a magánnyugdíjakat. 3000 milliárd forintot.
Ahol a maradék, önkéntesen magánnyugdíj pénztárakba fizetett pénzt is el lehet venni. 60 ezer ember 200 milliárdját.
Van egy ország, ahol úgy mentik meg a devizaadósokat, hogy kötelezően forintosítják a devizahitelt.
Ahol ezzel a Nemzeti Bank jár jól. 100 milliárd forint.
Egy ország, ahol a Nemzeti Bank festményeket, kastélyokat, irodaházakat vásárol, zongorát csináltat. És teheti.
Egy ország, ahol államosítani lehet a takarékszövetkezeteket.
Ahol mindent, bármit államosítani lehet.
Ahol az államosított vagyont újra lehet osztani. Rokonoknak, barátoknak.
Ahol a termőföldek a hűbéreseknek járnak.
Ahol a közpénzekből magánvagyonok lesznek.
Ahol a kormányzatban, minisztériumokban, az ország teljes irányításában összefüggő családi-baráti-hűbéresi háló fölözi le a hasznot önmagának.
Van egy ország, ahol a média nem szabad.
Ahol a piacok nem működnek.
Ahol egyetlen ember döntései, ötletei, vágyai és hobbijai alapján működik minden.
Ahol a politikus nem köteles elszámolni a vagyonával.
Ahol a politikus nem köteles elszámolni a szavaival.
Ahol a politikus nem köteles elszámolni a tetteivel.
Ahol a törvények, szabályok csak a hétköznapi emberekre vonatkoznak, politikusokra nem.
Van egy ország, ahol egy adókulcs vonatkozik a millárdos gázszerelőre és a minimálbérből tengődőre.
Ahol 27% adót fizet a közmunkás a kiló kenyér árában éppen úgy, mint az évi 1,5 milliárdot kereső gázszerelő.
Ahol a Nemzet Sportolója lehet egy bukott köztársasági elnök. Havi 500 000 forintért. A köztársasági elnöknek élete végéig járó havi 2 millión fölül.
Egy ország, ahol a hajléktalanokat nem segíteni, hanem eltüntetni akarják.
Ahol a civileket fenyegeti a hatalom, törvénytelen vizsgálatot végeztet, minden módon igyekszik eltiporni a kormánytól független kezdeményezéseket.
Ahol az adóhatóság korrupció gyanújába keveredik, de nincs vizsgálat.
Ahol az adóhatóság vezetője korrupció gyanújába keveredik, de nincs vizsgálat.
Egy ország, amelyet már teljes egészében átszőtt a korrupció.
Egy ország, amelyben mindenki tudja, mi történik.
Egy ország, ahol semmi nem történik.
Van egy ország, ahol az éhezés természetes dolog.
Ahol 100 óvodás gyerekből 42 éhezik.
Egy ország, ahol az óvónők, dadusok adnak össze néhány kiló kenyérre való pénzt, hogy meg tudják etetni hétfőn azokat a gyerekeket, akik pénteken, az óvodában ettek utoljára. Azokat a kicsi gyerekeket, akik összeverekszenek egy falat kenyéren. Mert éhesek. Éheznek.
100 óvodásból 42 éhezik.
Egy ország, ahol idős emberek a kukából próbálnak ételhez jutni.
Egy ország, ahol büntetik, ha valaki a kukából próbál ételhez jutni.
Egy ország, ahol sérült emberek ellátás nélkül, az utcán kénytelenek élni.
Ahol büntetik, ha valaki az utcán él.
Ahol emberek fagynak meg a lakásukban.
Ahol büntetik, ha valaki hullott ágakat gyűjt.
Egy ország, ahol a szegénység napról napra növekszik.
Ahol a szegények próbálják életben tartani a náluk is szegényebbeket.
Ahol azok is a létminimum alatt élnek, akik dolgoznak.
Ahol büntetik, ha valaki hulott gyümölcsöt szed az utak mentén, parkokban.
Egy ország, ahol stadionok épülnek.
Ahol folyamatosan nő a hajléktalanok száma.
Ahol 182 millió forintot vesz el a kormány a gyermekvédelemtől az élsportolók támogatására.
Ahol haldoklik az egészségügy.
Ahol szétverik az oktatási rendszert.
Ahol hamarosan nem lesz módja diplomát szerezni annak, aki szegény családba született.
Ahol lépésről-lépésre felszámolják a szociális védőhálót.
Ahol a közmunka lesz a foglalkoztatás jövője.
Van egy ország, ahonnan százezrével mennek külföldre az emberek. Tanulni, dolgozni, élni.
Egy ország, ahol hamarosan összeomlik a nyugdíjrendszer.
Ahol a lakosság közel fele már szegény.
Ahol nincs létbiztonság, nincs jogbiztonság, de van kormánypropaganda.
Van egy ország, ahol a szegények, az öregek, a fogyatékkal élők, a sérültek, a betegek, a cigányok, a hajléktalanok halálra vannak ítélve.
Ahol a szegény szülők gyermeke szegény, a gazdag szülők gyermeke gazdag lesz. Ahol nem lesz mód kitörni abból a társadalmi osztályból, amibe születik az ember.
Egy ország, ahol lehet éhezni, lehet fázni, lehet az utcára kerülni, lehet ellátatlanul szenvedni, lehet közmunkáért könyörögni.
Lehet külföldre menekülni, lehet 16 éves korban kikerülni az oktatásból.
Lehet hetekig, hónapokig várni egy vizsgálatra, műtétre.
Lehet elutasítani a kezelést és meghalni azért, mert nincs biztosítás és a család belerokkanna anyagilag a számlákba.
Lehet cukros vízzel itatni a kisbabát, mert nincs anyatej és nincs pénz tápszerre.
Lehet behúzott nyakkal élni.
Lehet remélni, hogy egyszer jobb lesz.
Van egy ország, ahol egy valamit nem lehet. Mert az csúnya.
Azt mondani a hatalomnak, hogy menjetek a picsába!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése