Azt hiszem, nem ismerem. Nem eléggé. Csak sejtéseim lehetnek róla, hogy milyen lehet. Azt tudom, hogy szép, mert látom. Ő nem látja magát, hiszi, a mai napot is beleszámítva huszonnyolc éve hiszi, hogy csúnya és kövér és a tükör hazudik. Hogy az emberek mit mondanak, az neki csupa összevissza beszéd, és különben is akarhatnak tőle valamit, azért bókolnak, mondanak szemébe szépeket. Önbizalma a pincében, a patkányokkal, egerekkel, aranyos mesebeli manókkal egy légtérben. Ezen mit sem változtat, hogy a szűkebb, s tágabb környezete lelkesedik érte. Ahogy megjelenik, mert akkor tényleg bejött valaki. Ahogy kinéz, amilyen megbízható, keresetlenül őszinte és a dumájáért. Sokszor nem gondolnám, hogy ezt, meg azt ő mondja. Olyan bölcs, végig gondolt, olyan váratlan. Aztán mindentől függetlenül elneveti magát valamin, talán azon, hogy komolyan vettem, elgondolkoztam rajta. Amikor nevet, olyankor kilopakodik a nap egy pillanatra a felhők közül, és süt. Süt is ezerrel míg mosolyog vagy nevet.
Azt állítja, hogy márpedig még sütni sem tud. Aztán hozza be az egyik finom sütit a másik után. Nekem kész élmény, hiszen ő belevág, idejét áldozza, beleteszi magát olyan süticsodába, amelyhez én neki sem fognék.
Mindig harcol valakivel. A férjével, akit amúgy imád, az anyukájával, akit szeretve kritizál, a szűkebb, a nagyobb családjával, rokonaival, de legesleginkább saját magával. Démonait, beléje gyökerezett kishitűségének sárkányfejeit próbálja minduntalan levágni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Még nem tudja, csak sejti, hogy ezeket saját képzelgései, félrement gondolatai, önmagáról alkotott fals elképzelései okozzák.
Brigi, mert ugye tudod már, hogy rólad van szó, Brigi, legyen nagyon szép napod. Érezd magad jól benne. Lásd magad olyan okosnak, szépnek, egy nagyon szerethető, szimpatikus embernek, mint amilyennek mi, akik kívül rekedtünk rajtad látunk.
Innen, a távoli Ararat felénk nyúló ege alól kívánok neked boldog születésnapot, teljesüljenek élő álmaid!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése