Jut eszembe - Vízöntők

Nem mintha hinnék a Zodiák jegyekben, de a Vízöntőket szeretem a legjobban. Ami így kimondva tök hülyén hangzik, hiszen szívem elég tág, nagyon sokan beleférnek, benne is vannak egyéb jegyűek, és mégis. Ezek az emberek valahogy egy csöpp fokkal kedvesebbek a szívemnek. 

Baráti körömből most a Juciról derült ki, hogy ő is az. Igen, így visszagondolva, elmerengve Juci fölött, elmondhatom, hogy ő sem ítélkezik az emberek fölött. Meghallgatja őket. Elgondolkozik problémáikon, gondjaikon, és megpróbál épkézláb megoldásokat hozni. Rábízza az emberre, hogy mit kezd velük. Az sem bántja, ha nem veszik komolyan fáradozásait, de az sem rengeti meg, ha elfogadják tanácsait. Olyan kiegyenlítő alkat. Kiegyensúlyozott. Mintha már megjárta volna az Élet bugyrait: lett volna sokszor lenn, de fenn is, így aztán nagy vonalakban és részleteiben tudja, mire kell odafigyelni, mire teljességgel fölösleges. 

Egy Vízöntővel ne játszd meg magad, nem éri meg, átlát rajtad. Nem sértődik meg, ha a köröket futtatod vele, de magában megmosolyog. 

Jó vele beszélgetni. Olyan nagyvonalúan semleges, ugyanakkor széleskörű ismeretekről tesz tanúbizonyságot. Meg tud lepni és meg is lep azzal, hogy mennyi mindent tud és mi mindenhez ért. Úgy érzed, mintha nem is egyszer élt volna a Földön, s ő - mi téged most nyomaszt -, már sokszor megemésztette, meg- és átélte, ezért érezheted megnyilvánulásait annyira hitelesnek, meggyőzőnek.
Mondhatnám, kevés jobb dolog van a világon, mint egy igazi Vízöntővel valódi barátságban lenni. Az olyan nem mindennapi, értékes, egyszer s mind megismételhetetlen, olyan nagyon jóóó.
Persze az is igaz, mint amúgy minden más esetben, a Vízöntőknél a kivételek arra valók, hogy a szabályt erősítsék...