Születésnapomra szeretettel - nektek

Kedves Péter, Miklós, Zoli, Sanyi, Piroska (nekem Piros) - Vácról, Anna-Mária, Heni, Eszter, Dani, Dávid, Tibrom, Feri - a Firi, Zsuzsa - a Méhes, Juli, Kálmán, Zoli - a Pistyúr, Andi, Anikó - a Koricsánszki, Edit - Posztós, Susy, Magdi, Gábor, Csöppem, Lacus, Csicsi, Zsuzsi - Monorról, Somi, Miki - a Havér, Gyöngyi, Ica, Ádám - a Csillag, Rózsi - a Váradi, Juli - a Zsolnai, Anikó - a Balabán, Szabi, Juli - Tahiból, Lakat, Adrienne, Frildi és János, Éva - a Sas, Brigi, Marika és Redford, Kati - a Dezsi, Juci és János, Juli - a Polgár, Erika és Barna, Gizi, Dóri - a Kristóf és Szabolcs, Judy, Kingi és Sanyi és Berti, Schönci, Mackó, Márti - az első, Éva - a Szűcs, Dezsi - a Nehéz, Kata - a Lelkes, Györgyi - Szófiából, Mildi, Erika - a Szegő (kedves névrokon), Csabi, Dia, Gyöngyi - Barcsról, Pisti, Móni, Márti - a második, Imim, Maya, Mesi, Jutka, Az Anikó..(ételei), Margit, Klári, Kati - a Furulyás G., Vera, Nyasim - a Nyugati Partról, Katim, Dóri, Zsuzsa - a Kóra, Vera, Ljuda - Harkovból, Kati - a Mohos, Fanni, Zsuzsám - Dallasból, Anna, Ludmilla - a Michel, Ájrííín és Gabro, Reni, Márti - a Bodó, Kriszti és nem utolsó sorban, hanem mindenek előtt: drága Anyukám!

Meglepődtem. Körbe pillantgattam magamat, hogy nekem szól-e mindez a sok jó kívánság, képeslap, mondás, zene, amely huszonkilencedikén, a születésnapomon itt a FaceBook-on, az éterben mindenfelé, mindenhonnan elárasztott. Bevallom, jó érzés volt már csak ezért is megszületni. Azután az is eszembe jutott, hogy milyen jól esne az ember lelkének ez a kitüntető figyelem, szeretet, kedvesség az év többi napján is egyenletesen elosztva. Mindjárt ott volt nyomában bennem a gondolat, érjem be azzal, ami van, megadatott, eddig kialakult. Eszembe jutott az is, hogy talán nem lehetek annyira rossz ember, nem élhet olyan rémes kép rólam a családtagjaimban, közeli s távoli barátaimban, kollégáimban, ismerőseimben, FaceBook-os kapcsolataimban, ha ennyi mindenkinek eszébe jutottam, és vette a fáradságot egy-egy jó szóra, mondatra, fényképre, képeslapra, üzenetre, kívánságra, telefonos, skype-os hívásra, beszélgetésre. Azt hiszem, hogy a családon kívül, ezért érdemes élni. Szeretetet adni, szeretetet fogadni, többször jókedvet sugározni, mint bánatot, megbízható, hűséges társnak, barátnak lenni, fontosnak tűnő ügyeket felvállalni, mellettük kitartani, és nevetni, nevetni, nevetni, akár okkal, akár ok nélkül, érezni, átérezni, megélni az élet, a dolgok napos oldalát, fonákját, és meglátni mindenhol, mindenben a humort, ha lehet és ha képesek vagyunk rá.
A távoli Ararat egének felénk nyúló része alól köszönöm meg mindannyiótoknak a szeretetet, kedvességet, figyelmességet születésnapom alkalmából. Nem is gondoltam volna. És igazán meghatódtam. Lehet, hogy öregszem?...

Szeretettel ölellek Benneteket:

Szegő Panni

P.S.: A megszólításban a sorrendért elnézést, írtam, ahogy jöttetek. Ha valakit kihagytam volna, higgye el, nem szándékosan tettem.