A Balaton minden évszakban gyönyörű, úti célnak, programnak kiváló. Alig volt még idén igazi nyári nap bőségesen tűző nappal, hőséggel, ma mégis vettem a bátorságot, amikor felső combvégig belementem a Balatonba. Hideg volt először, csípett és harapott a víz, majd a sok lépegetés után végûl megadta magát, megmutatta, hogy talp alatt a barátságos homok felett tud magához ölelőn selymesebben melegebb is lenni.
A Balaton még annál is szebb, amikor megfelelő kiránduló társaság is társul hozzá. Anyámnál, húgomnál, öcsém családjánál és a magaménál pedig nem kell jobb. Jár a szó, csattan a nevetés, evés közben sem a csönd dominál.
A Balatont nézni is elég, meg beleveszni a távolba, a szemközti dombok, hegyek vonulatába, legeltetni rajtuk a szemet, ülni közben a padon, oda-oda pillantani a partközelben önfeledten fürdőző unokahugokra, közben részvevőn figyelni a padon zajló beszélgetésre, hozzászólni mikor mit, nem törődni erős napsütéssel, leégéssel, mindez együttesen lopja be a Balatont az ember szívébe úgy, hogy soha ki ne szökjön onnan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése