Az ÉS március hetediki számában rátaláltam végre Bruck Andrásra, aki miatt nehezen és a családomban egyetlen keresőként előfizettem a folyóirat online változatára. "Jó cimborám ne légy nyuszka" írása, elemzése kristálytiszta látlete a mai baloldal gyümölcstelen politizálásának, a jobboldal sorsrontó kormányzásának, országunk valós helyzetének. Nem ismerem a média lehetőségeit, online, határokat átívelő határait, de az eféle írásokat, mint a Bruck Andrásé akár tallózásként a magyar sajtóban terkeszteni kellene, át kellene venni, nem is tudom, hogy miért, talán hogy tudjanak róla, felfoghassák, megemészthessék, érezzék a Heuréka-effektust, igen, így van, igaza van, ez zajlik, ez történik az én életemmel is.
Bruck András, hol vagy bennem természetes, önkéntelenûl felmerülő kérdésére Bruck András átlagosan három havonta itt van, megjelenik, előjön egy-egy olyan cikkével, elemzésével, amelyet nem lehet nem észre venni, nem lehet mellette elmenni és szó nélkül hagyni, nekem a laikusnak sem és nem lehet nem észre venni, hogy Bruck András mindig is itt volt közöttûnk.
Ui.: A tegeződő címért Bruck András elnézését kérem így ismeretlenül is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése