Az anyagért a négy barátnőnek a közeli nagyvárosba, Bernbe kellett mennie. Az ottani anyag-, ill. fehérnemű boltban emlékezett vissza Martha hajdani önmagára, amikor női alsóneműket varrt, hímezett. Saját üzletét annak idején persze férje ellenében nyithatta volna meg, ami ezelőtt ötven-hatvan évvel egyenesen lázadásnak, bűnnek tűnhetett. Martha a családi béke kedvéért hajlandó volt feladni élete álmát, amikor az otthon maradást választotta, hogy férje karrierjét, majd később fia cseperedését, továbbtanulását biztosítsa.
A berni Röltex rőf anyagok mellett női alsóneműket is árusított. Lisi ámulatára Martha egyre-másra kritizált meg minden egyes mutatott darabot. Az egyiknél az anyag volt gyenge, a másiknál a varrás nem tarott, a harmadiknál a hímzés mintáján fedezett fel valami kivetni valót, és így tovább. Nem direkt kritizált, egyszerűen nem tehetett mást. A szeme, a nyolcvan évben megfáradt szeme valahonnan a régmúltból előkerült szakértői szemének adta át a helyét szinte automatikusan, amely rögtön észrevette a mások elől rafináltan rejtett hibákat is.Hazatértük után Lisinek támadt az az ötlete, mi volna, ha Martha ismét megpróbálna női alsóneműket varrni. Szó szót követett és tett, hogy a nyolcvanéves Martha megnyithatta Petit Paris, Kis Párizs néven női fehérnemű boltját házának alsó szintjén.
El lehet képzelni a kis falu lakosságának szinte egyként való ellenkezését, fújolását, ellenérzését, már látatlanban előítéletét. Sem Marthat, sem Lizit nem olyan fából faragták, hogy ilyen hamar és könnyedén lemondanának fiatalkori álmukról. Frieda internetes tanfolyamon szerzett netes web-áruház tudásával, Hanni pedig a frissen kapott jogosítványával segítette a fiatalkori álom ismételt megvalósítását.
Félelmetesen jó érzés volt látni, amint mind a négy barátnő a nyolcadik X-en is túl külön-külön és együtt fokozatosan került ki eltartottnak, függőnek minősülő kapcsolataikból azáltal, hogy értelmes elfoglaltságot talált egyikőjük hobbijának megvalósításában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése