Kökörcsin utcában Mártánál

Vannak örök és vágyott, örökké vágyott helyek. Ilyen egy ház meredek, teraszos kerttel a Kökörcsin utcában. Gondolataimban rendszeresen visszatérő kívánság oda menni, órákat eltölteni, ott lenni, csak ülni a nappaliban a kanapén, szemben a kétszárnyas ajtóval, azon túl a terasszal, a kert fáival, még távolabb a hegyről erre fele hullámzó erdővel, ebben az évszakban a levelektől megkönnyebbült, egyre csupaszodó fákkal. A hatás rám mindig ugyanolyan, leírhatatlan. Éppen úgy, ahogy megunhatatlan, hogy újra meg újra fényképezem a kertnek minden szögletét, a szomszédos kerteket, a messzi kilátást, a szemközti hegyet a felhőkkel. A zavartalanul áradó nap ezen november közepi napon szívélyes társnak bizonyult, mintha csak azt sugallta volna, ragadd meg a pillanatot, élj vele, ki tudja, mikor adódik ismételten ilyen alkalom.