A két barátnő megismerkedésük óta, éppen húsz éve együtt tölti szabadságát, amely nem a honi szabadságunkra jellemzően egy vagy legtöbb két hetes egyszerre, hanem minimum három hétre nyúlik, és nem hazánk valamelyik olcsó apartmanjában zajlik, hanem valamelyik felkapott üdülőhelyen, jelen esetben Spanyolországban, meg nem mondom, melyik tündéri városkájában. Egy biztos, van benne tenger, jó nagy, hideg, hullámzó és határtalan, luxus szálloda kettejüknek külön szobákkal, svéd asztalos reggelivel, megszámlálhatatlan üzlettel, szórakozóhellyel. Egy ilyen helyen kizárt, hogy az ember rosszul érezné magát.
A barátnők itt élik ki magukat egymás társaságában, pótolják az elveszettnek látszó, egymás nélkül töltött időt, sülve-főve egymással vannak, mindent tudnak egymás életéről, mindent, majdnem mindent megbeszélnek egymással. Még az olyan kellemetlen, fájó dolog is viszonylag hamar kiderül, hogy a hamburgit sikerei ellenére kirúgták állásából, amikor munkáját külsős cég bevonásával kiszervezték. Míg a barátnőjének furcsa viselkedésére - hirtelen bepasizása, fáradsága, múló rosszulléte - a történet közepén kerûl sor magyarázatra: rákja van, előre haladott állapotú, már körbejárta az orvosokat, se kemo, se sugár nem jöhet szóba, hónapjai lehetnek hátra, élvezze, használja ki, amennyire csak lehet.
Nem könnyű barátnője valós állapotát a hamburginak feldolgoznia. Kelletlen, de részt vesz barátnője hóbortos program ötleteinek kivitelezésében. Szembesül súlyos kérésével, miszerint figyeljen oda, törődjön a fiával, annak családjával. A karrierista hamburgi nem egykönnyen emészti meg a feladatot, de amikor végre felnő hozzá, akkor idehívja barátnője fiát, annak terhes feleségét a saját költségén - már ez is mutatja, hogy nem egy magyar dolgozó ügyintéző a történet főhőse -, hogy együtt töltsék barátnőjével, annak sajnálatosan és vélhetően az utolsó nyarát.
Ez a pont, amikor a hamburgi felül emelkedik a saját önsajnálatán, önös érdekein, és meglátja az elmenő másikat, az egyre esendőbbet, felfogja, hogy most az idő, a még közösen eltölthető a legfontosabb, amelynek alá lehet rendelni egy új állásajánlatot is, a saját önzőségét is, és felfogja, hogy a fiataloknak szûkségûk lehet a segítségére, őrá, a fiú anyjának legjobb barátnőjére.
Szem nem marad szárazon film? Nem tudom, lehet. Ez egy film volt a legjobb barátnőkről a legproblémásabb helyzetben Ulrike Kienert (hamburgi), Lena Stolze (mûncheni) főszereplésével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése