Andrea Sawatzki német színésznő nem szép. Azt is mondhatni, annyira "csúnya", hogy az már szép. Talán Angelica Houston, Geraldine Chaplin, Julia Roberts keveréke. Houstonnal homlokában, arcformájában, Chaplinnel mimikájában, Roberts-szel szája ívében, széles mosolyában hasonlatos. Andrea Sawatzkinak akkora a mosolya, hogy, ha a két füle nem állna az útjában, körbe szaladna a fején. Elmondhatná magáról, hogy semmi hátsó szándék nem volt nevetésében. Ebből kifolyólag Andrea Sawatzki hálás témája a karikatúristáknak, elég egy széles mosolyú telt szájat rajzolni, máris tudni kiről van szó. Ha mellé tesznek még egy égig érő homlokot is, már egyértelműsítették a személyt, csak Andrea Sawatzki lehet az. Emeletes homloka miatt feje tetejének közepétől indul és omlik le szerencsére hátra felé sima vörös haja, mely szín nagyon jól áll neki. Hogy igazi-e vagy festett vörös, teljesen mindegy, ezzel a hajjal ismertem meg, a szája, homloka mellett hajszíne a védjegye. Meg arcában a másik uralkodó hosszú, egyenes orra, fehér bőre és szeplői, amelyekből akad szép számmal és jutott bőven arcára, karjára, egyéb helyekre. Nem bánja egyiket sem. Andrea Sawatzki láthatóan kiegyezik bohókás megjelenésével, nagyon jól érzi magát a bőrében. De miért is ne érezné magát jól, amikor huszonöt éve folyamatosan foglalkoztatott színésznő, amikor eredetileg bajor határain túl országosan ismert színésznővé vált, pedig lengyel neve (ejtsd: Zavacki), messzi gyökerei, kinézete nem éppen tipikusan német. De ki az ma már? Andrea Sawatzki nyelvében, németországi otthonában az, hogy német filmekben játszik, hogy megszámlálhatatlanul sok hangos köny szólal meg az ő hangján, hogy német nyelven ír és jelentet meg könyveket, idén a harmadikat, hogy számos német filmes kitüntetést kapott, hogy német színész a férje, akivel két német fiút nevelnek együtt, s hogy vélhetően olyanok a kötődései, amilyenek.
Legutóbb a Bella sorozattal hívta fel magára a figyelmemet. Két egymástól is jól elkülöníthető, külön is élvezhető filmjét láttam, a Bella Casa-t és a Bella Amore-t. Az elsőben házuk problémáival, az ottlakókkal, a hivatallal, családjának tagjaival küzdött meg, egyezett ki Bella, alias Andrea Sawatzki, míg ez utóbbiban több szálon is a szerelem körül forgott a film cselekménye. A filmeket úgy néztem, hogy Bellát teljességgel azonosítottam Sawatzkival. Azt mertem képzelni, hogy a színésznő önnön magát játszotta el ebben a szerepében, annyira illett rá a temperamentumos, mozgékony, optimista, minden helyzetben feltalálja magát negyvenes nő, aki ha el is szomorodik valami, valaki kapcsán, nem sokat búslakodik, megrázza magát, elmosolyodik, újabb terhével megy tovább.
Andrea Sawatzki aranyosan, csúnyácskán szép, sokszor rá is játszik széles, mindent bekebelező, összetéveszthetetlen mosolyára, egy nagyon élvezetes, üdítő jelenség és kitűnő színésznő. Nem csak én vagyok így vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése