Egyszerűen nem értem. Ebben az országban nagyon sok ember van, aki tiszta fejjel gondolkozik. A kialakult zavaros helyzeten, országunk állapotán, diktatúra felé sodródásunk vagy már benne levésünk közben is világos fejjel a lehetséges kivezető utakon, megoldásokon töri a fejét. A Galamus maga egy ilyen Műhely, a körülötte kialakult, már egy jó ideje stabilan megnyilvánuló szakértők (politikusok, közgazdászok, újságírók, lelkészek, nyelvészek, filozófusok, vállalat vezetők, olvasók, stb.) csomópontja, találkozó- és szabad megnyilvánulási helye. Én, a laikus, csupán valamennyire olvasni tudó, gondolkodni próbáló olvasó, szimpatizáns, erős empátiával megáldott, az ország sorsával globálisan, külön az egyes emberi csoportokkal, ügyekkel törődő, semelyik párthoz sem tartozó, felfogom ezt a tényt, és az egyik cikket, értekezést, tanulmányt, hozzászólást, vitát olvasom a másik után, bennük a világos, közérthető gondolatokkal, beszéddel, a járható, de legalább kipróbálandó utak, ösvények, csapások felvázolásával, megfogalmazásával, megmutatásával.
És nem értem, hogy az országunkban a legutóbbi években kialakult világot alapjaiban megváltoztatni akaró - magukról legalább is ezt hangoztató - politikai pártok, erők mintha szándékosan nem vennének tudomást a Galamusban felgyülemlett szürkeállomány meglétéről, annak produktumairól, elemzéseiről, amelyek éppen arra volnának valók, hogy pont ők, akiknek hatalmában áll, valós lehetőségük van, valamiképp használják, vagy legalább hajlandóságot mutassanak és ne önös érdekből, de éljenek velük, építsék bele lehetséges stratégiájukba, ha egyáltalán vennék hozzá a fáradságot és valóban akarják is a változást.
Nem értem, hogy miért nem használják ezeket a rendelkezésre álló, világosan gondolkodó, az ország helyzetén valóban változtatni, jobbítani akaró szakértőkben kiérlelt, megfogalmazódott, a Galamusban megnyilvánult véleményeket, tanulmányokat, eszmefuttatásokat, amelyek nem ide-oda sodródó, egyik nap erre, a másik nap amarra mutató véleményeket, hanem mióta csak az eszemet tudom és a Galamust olvasom, egy világos értékrendet, koherens egészbe rendeződve, amitől képviselt eszmeiségük, gondolatviláguk számomra egyértelműen hiteles. Megszámlálhatatlan használható, épkézláb gondolat, kivezető javaslat mondódik ki ehelyütt újra meg újra, ismételten egy másik síkon, majd egy újabb szemszögből akarva-akaratlanul, kéretlenül, szándékoltan, csupán azon okból, mert a Galamusban és környékén egybe gyűlteket nem hagyja hidegen az ország, az egyes ember sorsa, a tapasztalt jelenségek, az ügyek alakulása, rendelkezésre álló eszközeikkel tesznek érte.
Élni kellene mindezzel és használni mihamarabb, akár tegnaptól, mert azzal már nem lehet takarózni, hogy nem tudtam róla, hogy van és létezik és le van írva, hogy senki sem hívta fel rá a figyelmemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése