Idén utoljára

Most azt nem tudom, baj-e, hogy nem érdekelnek már a szilveszteri külsőségek, hogy társaságban vagy sem, hogy nagy kaják mellett, vagy egy zsíros kenyér lilahagymával, egy üveg pezsgővel is megteszi, hogy a tévé bekapcsolva vagy kikapcsolva, hogy az éjfélt ébren töltöm vagy álomban szuszogva, hogy eget rengető fogadalmak születnek-e vagy egyedül az egészséget kérem, hogy kicsit azért meglegyen, hogy mindenkit felköszöntök-e vagy senkit sem vagy néhány valakit, akit fontosnak tartok, szinte semmi sem olyan már, mint volt évekkel ezelőtt, amikor fontos volt az egyik évből a másikba fordulás, a kûlsőségek és a tartalom, most az egész olyan semmilyen, olyan magától értetődő, ill. nem is annyira, hogy még megvagyunk.