2017. február 1., szerda

Páratlan január vége

Én nem tudom, mi történt ezzel a január végével. Sosem tűnt ennyire sűrűnek, most meg két naponta kapkodtam a fejem. Indult huszonegyedikén az öcsém születésnapján. Őt követte az Edit kolléganőm huszonharmadikán. Huszonötödikére bejelentkezett Anikó, a szakácsnők gyöngye, kinek főztje a nagy hidegre való tekintettel átmenetileg jegelve lett. Huszonhetedike évek óta Csöppé akkor is, amikor idén a huszonhatodikát is neki akartam titulálni csöppnyi bizonytalanságomban. Márta ünnepli születésnapját huszonkilencedikén.
Mindenkiről megemlékeztem. Mindegyikőtökre gondoltam, írtam valahol valamit nektek még ha csak pár sorban is. A két naponta egymást követő páratlan napokon, amelyek a maguk páratlanságában a kedvenceim, figyelek, figyeltem rátok és örülök, hogy ennyire egybe gyűltetek. A szívemben legalábbis.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése