A csokor

Az úgy volt, hogy ezen a hétvégén valahol máshol vagyok és nem otthon. Nem így alakult. Ahelyett, hogy egy vidéki városka megyei bálján hallgattam volna egy álló csillagnak a koncertjét késő este, közben beszélgettem volna a barátaimmal, férjemmel, az asztal köré osztott vendégekkel, svéd asztalról csemegéztem és finom borokat kóstolgattam volna, itthon maradtam, s azt hiszem ezzel majdnem mindent elmondtam.
Megmaradt a barátnőm csokra is, amelyet eredetileg a szeretett énekesnőnek szánt, merthogy ők sem mentek. Egy program visszamondásának annyi, de annyi féle oka lehet. Mondhatnám, a férjem meghúzta a derekát, otthon kellett maradnia, hogy pihentesse, hiszen hosszasan és csak így jöhet rendbe. És az ok még igaz is. Munkás hétvége áll hát mögöttem, amikor nem csak magam miatt használtam lábaimat, és sűrűn kérdezgettem, volna-e valamire szükséged.
Van, aki simán átvészeli a hetek óta tervezett esemény elmaradását, és van, aki "lelkileg" kicsit belerokkan. Olyannyra képzelte oda már magát és társaságát, olyannyira készült rá előre, hogy a program kimaradása tapintható űrt hagy benne. Egy vis major esettel sajnos nem lehet nagyon mit kezdeni. Közbe jött egy olyan fajsúlyú dolog, amely átnyúlt férjem derekán, minden érintett feje fölött és egy mozdulattal törölte az extra hétvégét, egy normál hétvége szerepkörébe helyezve vissza.
Egyedül a barátnőm megmaradt csokra emlékeztetett fizikailag a kihagyott eseményre. Égethette a csokor gondolatban, a maga valójában pedig élő, hervadó mementóként emlékeztetette az énekesnőre, akit ezúttal nem hallhatott.
A váratlan lehetőség, ha az égiek beleegyezésével adódik, mintegy eleve elrendezve, amolyan impulzív, szinte azonnal felmerült alkalom, amely ma mégis csak lehetővé tett egy soron kívüli találkozást az énekesnővel. Annak színházi fellépése előtt sikerült csodával határos módon a barátnőmnek találkoznia mintegy háromnegyed órára vele. Átadhatta neki a csokrot egyedül és személyesen. Megnézhette újonnan készült fényképeit, CD-jét. Beszélgethetett vele annak közeli és távolabbi terveiről. Majdhogynem egy óra vele és egyszál maga. Végig futhatott még benne a kihagyott hétvége, a koncert, amelyen nem lehetett ott, de már egyre távolodóban, hiszen helyét vita nélkül vette át a frissen átélt élmény. Igaz lehet a mondás, hogy a kevesebb a több.