Születésnaposaimnak

Ma nem voltam valami nagy formában és mai születésnaposaimnak - ketten vannak - az alábbi levelet írtam, mentségemre legyen mondva - nagy szeretettel:
"Én – helyedben – nem nagyon idegeskednék. Akár akarjuk, akár nem, minden évnek eljön májusban a tizenhatodik napja. Ilyenkor már hó nem esik, még piros sem, viszont nincs az a kimondott kánikula sem, kiegyensúlyozottan kellemes az idő. Azt is mondhatnánk, hogy néha jobb az idő ezen a napon, mint ahogyan talán legbelül érezzük magunkat. Ez a mai, éppen kettőezertízenháromban május tizenhatodikára ébredt nap gyönyörűnek ígérkezik. Már hajnalban olyan volt a hűvössége, hogy minden további nélkül engedte a tavat körbesétálnom. Azt a tavat, amelynek partjain zöldellnek a nem is olyan régen még tövig vágott, ám mostanra frissen magasba nyújtózkodó nádas szálai, mit szálai, rengetegei. A tóban, partján találkozni kacsákkal is, többségében a színeiben pompázó hímekkel, és csak elenyésző nősténnyel. Halak csobbanása hallatszik. A békák erőteljes hangja felülírja a csöndet, olyan hangosan kommunikálnak, hogy még azt is kizökkentik a merengéséből, aki a tó szépségében, a táj összhangjában, a zöldek kavalkádjában gyönyörködik. Hiába, május közepén a tavasz óriási lépést tesz a nyár felé, amikor levegőjében, színeiben, illataiban a természet erre az időre eső törvényszerű megújhodását hirdeti. Ezzel valahogy így lehetsz te is. Bár múlnak az évek, most eggyel több, mint tavaly, jövőre újabbal több, mint idén, és te magad mind ezenközben – remélhetőleg - új erőkkel feltöltve, külsőleg, belsőleg tovább szépülve, felfrissülve.

Én – helyedben - mégsem idegeskednék. Viszonylagos egészséged megvan, engedi, hogy itt-ott kicsit érezd magad, hogy létezel, jól, kicsit fájósan, szúrósan, zsibbadóan. A családod működik, és jól van, hosszú évtizedek óta ugyanaz a munkahelyed, ahol sikerek, kudarcok, kevésbé szép, szebb és még szebb napok váltogatják egymást, a teendőkben profi módon ismered ki magad.

Én – helyedben – azt mondanám, hogy rendben, ennyi meg ennyi lettem, lesz ez még így se, de jól vagyok, kábé jól érzem magam a bőrömben.

Én – helyedben – még azt is hozzátenném, hogy már megint „fiatalabb” lettem egy évvel, mert úgy is érzem magam, és ez a mai nap, május tizenhatodik napja igenis az enyém, az egyik legszebb, ha nem a legszebb nap az életemben, mert a születésnapom, az enyém, s mint ilyen csak és kizárólag gyönyörű lehet.

Én – a magam nevében – kívánom neked az egészséget, boldogságot, szerencsét, örömet, jókedvet és mindazt, amit különben magad is kívánnál magadnak születésnapodra.

Én – helyedben – nagyon vigyáznék magamra, hogy még nagyon sokáig élhessek és okozhassak örömet másoknak létemmel, lényemmel.

Vigyázz magadra és légy jó, ha tudsz, te tudsz!

Millió puszi:

Szegő Panni"