A Luzsi

Nem tudom, kinek meséljem el, hogy messziről láttam a Luzsit. Nem ő lehetett, persze, hogy nem ő, hiszen évekkel ezelőtt meghalt. Tőlem távol ment valaki pont olyan test- és fejtartással, mint amilyen a Luzsié. A szoknya és az ujjatlan blúz színei is ráhajaztak. Amikor a távolban megláttam az illetőt, rögtön a Luzsi képe ötlött fel bennem, a Luzsié, akire úgy direkt nem szoktam gondolni, mégis elég gyakran beúszik a gondolataim közé. Pedig éppen a kórházba tartottam egy beteg barátot meglátogatni, amikor a Luzsi-szerű valaki a messziben a szemembe tűnt. Gondoltam, utána szaladok, megérintem a vállát, hogy megforduljon, hogy a szemébe nézhessek, hogy remélhessem, hogy mégis a Luzsi...