Sándor Erzsi Anyavalya estjéről

Még a hónap legelején elmentem a Sándor Erzsi estjére. Ott ültem a nézőtér bal oldalán, mert akkor már csak ott volt hely, Sándornak a jobb profiljára láttam rá, meg néha a balra, amikor befordult, hogy a könyvéből felolvasó Bíró Krisztára lásson rá. Csáki Judit beszélgető társat messziről kaptam telibe, ahogy a mondatait, okos megfigyeléseit, bölcs elszólásait fogalmazta meg. Kérdéseinek felvezetéseit legalább annyira volt érdekes hallgatni, mint Sándor Erzsi válaszait, amelyek kimerítően és érdekesen voltak kerekek, és az elnyúló történetek több pontján is Sándorosan humorosak, irónikusak, megnevettetőek. Nem lehetett nem nevetni. Merényi Ágnes szerkesztő és Szűcs Miklós háttér információkkal szolgált, véleményükkel színesítették a beszélgetést. Színes volt a társaság és láthatóan jól összeszokott. Kellemesen emlékezetes este volt, amikor azzal jó érzéssel tértem haza nyugovóra, hogy örültem, hogy ott voltam, gazdagabb lettem egy újabb Sándor-élménnyel és egy dedikált könyvvel. És lassan a tartalmával..., most olvasom.