2011. október 10., hétfő

Dean Brisbane-ből - Vegyes élmények

Autómosó
Az autómosót úgy kell elképzelni, megérkezik a vendég és egy pult előtt áll meg. Az egyik srác fogadja, ez a munka talán a legjobb, jelenleg két srác tölti be egy indiai és egy kínai. Szóval fogadja a vendéget. Táblázat alapján választ a három lehetőség közül: 1. csak külső, 2. külső és belső porszívózás, 3. Ugyanolyan, mint a második csak a csomagtartót is porszívózva, plusz vax. Itt a vendég kap egy személyi hívót és befárad a büfébe, kávé, üdítő szendvics, Internet,gyermekjátékok és persze hatalmas plazmák ahol figyelemmel kísérheti melyik fázisban van az autója. Miután tudjuk, hogy milyen mosást kért a srác beül és csak ő vezetheti az autót a porszívózáshoz. Itt Dinike neki áll, mint a meszes és időre kiporszívózza. Van olyan kocsi mikor hányingert kapok, főleg ha kutyát, macskát hordanak az autóban, de van olyan, mikor nem értem minek jött be. Természetesen akad azért öreg autó, de a legtöbb csoda (Ferrari, PORCHE, Bently, Mercedes, BMW) sokszor nem tudom az ülést megmozdítani. Ahogy elkészül ök, jön a srác és tovább viszi a mosóba, lemossák kézzel, majd tovább az utolsó állomáshoz, ahol letörlik kívül-belül kicsicsázzák. Mikor kész van, megcsörgetik a hívót, ami jelez az ügyfélnek és megkapja a kulcsot, majd elhajt. Természetesen bent a büfében fizeti a mosást. Három porszívó beálló és három mosó van. Folyamatosan jönnek az autók, egy mosás külső-belső 49 AUD, de van 125 AUD-s is!!! (200ft – 1AUD)Főnök szerint átlag 90 kocsi érkezik egy nap. Természetesen mindenhol kell dolgoznom nem csak a porszívónál, de legtöbbet ott vagyok.
Ez a munka nekem csak a költségeimet fedezi, amíg keresek és intézem a dolgokat. Ami jó benne, hogy kötetlen. Akkor kezdek és végzek mikor elvileg akarok. Azért a hétvégi hajtásban nem hagyom őket ott. Hétvégénként vagyunk kb. 15-en és folyamatosan jönnek a tisztítandó kocsik, félóra szünet és tovább. Munkatársaim indiaiak és három kínai. Beszélgetni nincs idő, meg a zajtól nem lehet hallani.
Közben, amíg a munka kialakul, hogy mikor hogy dolgozom, úgy döntöttem, hogy maradok a kedves thai fiúval. Azért, hogy reggel menjek és délután jöjjek, nem nagyon kell konyha. Így lehet, hogy egy közös konyhás lakást keresek, még nem tudom.
Napjaim szinte egyformák reggel 6.30 kelés, 7.30 munka kezdés (10 perc séta) és hétfőtől vasárnapig összesen 20 órát dolgozhatok. Délután 4-től suli 8.30-ig majd internet.
Grillezés
Ismét volt osztály összejövetel és ez volt a legjobb eddig. A városban van egy Cliff nevezetű hely, ami egy kb 20 méteres sziklafal. A tetején és alján 50 méterenként grillezők. Biztos írtam már ingyen használhatóak és elektromosak. Be kell kapcsolni és pár perc múlva már forró is, időnként kikapcsol, figyelni kell és újra bekapcsolni. Az ozzik letakarítják és a lapra rádobják a húst, de van aki alufóliát használ. Mi a tetején foglaltunk egyet, mindenki hozott valamit és egy hatalmas grillezést csaptunk. Persze a spanyol srác (Pakó) egy vödörbe Sangriát csinált sok jéggel, nagyon jó esett. (Dean a képen jobbra alulról a második.)
Utána körbeültük a tanító nénit J és elkezdett gitározni mi meg énekeltünk, volt aki focizott, volt ki napozott. Gyönyörű volt a naplemente is. Estig ment a dilizés,majd mindenki haza.
Állatok
Ausztrália nagyon veszélyes és nagyon sok halálos mérgű állat van. Magyarországon ez az első, amit mindenki tud és hangoztat. Biztos így is van. Csak, én eddig még sem mérges pókot, de még pókot sem láttam sehol sem kint, sem bent. Otthon a kertemben több pók van szerintem, mint itt, igaz most még csak tavasz van. Otthon valakitől azt hallottam, hogy sok a légy, örömmel mondom eddig csak kettővel találkoztam. Kígyó… alig várom hogy már egyet is lássak. Amit eddig láttam az rengeteg madár, nagyon sok fajta papagáj. Itt megjegyzem, hogy talán írtam, hogy van egy feket- fehér madár ami ilyenkor költ. Ebben az időszakban az embert is képes megtámadni. Sajnos osztályfőnökünk mesélte, hogy egyik hétvégén egy 10 év körüli gyermeknek a szemét kikapta. :(
Ami furcsa vagy látványos sötétedéskor a városba érkeznek a denevérek olyan varjú nagyságúak, és vonulnak folyamatosan. A legaranyosabb állat a suli körül az oposszum. nagyon édes, nem fél az embertől legalább is itt a suli környékén nyugodtan meg lehet simogatni. Sajnos a híradóban már beszéltek cápatámadásról, nem kijelölt helyen szörföztek és sajnos az egyik srácot elkapta. Viszont a kijelölt helyeken teljesen biztonságos. Viszont az állatokat nagyon védik, semmilyen állatot nem lehet megölni, nagyon nagy büntetés jár érte. Viszont egy állatot próbálnak irtani, és az a ponty. Itt nem eszik és rengeteg van a folyókban, egy horgász srác mesélte, hogy akár 10-15 db-ot lehet fogni rövid időn belül, de visszadobni tilos.
Minden esetre még azért hűvös van esténként, lehet hogy ha meg jön a nyár majd nem lesz nagy a szám…
Új lakás
A munkámat kezdem megszokni, szinte minden nap ugyanaz, reggel kezdés, kettő vagy négy óra meló (a kedvemtől és a kocsik számától függ) utána haza, fürdés. Kis szabad időmben bevásárolok, pihenek, mosok. Egyik nap a főnököm megkérdezte, hogy milyen szándékkal jöttünk Ausztráliába, mert keres valakit, aki beszállna az üzletbe. Befektetés kb. 200e AUD, jót mosolyogtam. Viszont Laci barátom mondta, ismer egy magyar vállalkozót, akit elképzelhető, hogy érdekel. Lengyel László ( Laci bácsi) régóta van itt és nagyon jól megy neki. Építési vállalkozó, több ingatlanja van. Laci barátom fel hívta este és elmondta a mosó történetét, érdekelte a dolog. Másnap már megjelent a mosóban, ahol a vezetővel beszélt. Kis időt tudtam csak vele beszélgetni és kérdezett pár dolgot, míg megtudta, hogy a szállón lakom és felajánlotta, hogy miért nem próbálom valamelyik házát. Tudni kell, hogy van két hatalmas ház, ami diákszállóként üzemel. Kaptam egy telefonszámot, hogy kinél kell érdeklődni. Azonnal felhívtam a számot és a vonal végén egy Brigi nevezetű hölgy jelentkezett, aki nagyon kedves segítőkész volt. Szerencsémre van üresedés, amit este meg is nézhetek. Este 10 órai időpont volt megfelelő a srácnak, aki kiköltözne. Találkoztam vele, Barnának hívják. Körbemutatta a házat, meg a szobát. A ház kétszintes és 17 szoba van, vegyesen egy- illetve kétszemélyes. A kétszemélyeseknek saját fürdőszobájuk van, de az egyszemélyesek a külső mosdót használhatják. Egy fürdőszobán egy másik személlyel kell közösködnöm. Számomra a legfontosabb a kis szoba, ami kb. 4x4 m, amiben van egy íróasztal, egy ágy, egy saját kis hűtő és egy hatalmas beépített szekrény. A házban egy óriási nagy, és jól felszerelt konyha található, ahol mindenkinek saját zárható szekrénye van. Azonnal hívtam Brigit, hogy nekem meg felel a szoba, és már költözhettem is. Csütörtökön volt a nagy nap, alig bírtam aludni, mert kicsit féltem és izgultam milyen lesz az új szobám. Reggel a bőröndjeimet áthúztam, (ami furcsa, hogy két bőrönddel érkeztem és már nem fértem bele, már plusz zacskóim is voltak (kezdem a gyűjtögetést??)) érzékeny búcsút vettem a Thai barátomtól J és indultam.
Barni már kiköltözött. Ő egy másik magyar sráccal költözik össze egy közös szobába, két ajtóval tőlem. Tervük, hogy keresnek egy családi házat és oda szeretnének beköltözni. Barni nagyjából kitakarított, de Brigi megjött és azonnal kitakarított újra. Kaptam új konyhafelszereléseket, majd mindent elmagyarázott. Kifizettem a kauciót, ami három heti bérleti díj (480 AUD). Itt jegyzem meg, hogy a kaució összege nem a vállalkozónál marad, hanem egy céghez utalják, aki az én jogaimat képviseli. Abban az esetben, ha valamit vonni akarnak a kaucióból a cég kivizsgálja hogy jogos-e és én is úgy gondolom-e. A cég csak ebben az esetben fizet a vállalkozónak. Ha pedig kiköltözöm, és semmi gond nem volt ők utalják vissza részemre. A bérleti díj heti 160 AUD rezsivel és korlátlan internet használattal. A net sokkal gyorsabb a suliénál és wifi is van. A papír munkát bevejezve Brigi elment, kérte ha van időm akkor utaljam a heti bérleti díjat. Természetesen én is áttöröltem a hűtőt és elkezdtem kipakolni. Elindultam a vásárlási listámmal vásárolni. A környékükön egy COLES nevezetű bolthálózat viszonylag olcsó. Kitoltam volna a dolgaimat a kocsimhoz, de az sajnos nincs. Nyolc megpakolt zacskóval indultam neki a 2 km útnak. Megmondom őszintén, hogy szerintem száz méterenként meg kellett állnom, pihenni, mert folyt rólam a víz. Megjöttem és szépen kipakoltam mindent. Másnap rögtön összecsaptam egy csirkehús levest, már nagyon vágytam rá. Jóízű és szép volt a csirkehús, de sajnos csirkeaprólék nincs. Utólag megtudtam, hogy a kutya eledelesnél mindig van és szép friss… (??!!) Zöldséget, petrezselymet (nagyon drága) és cérnametéltet (olcsó) is vettem hozzá, és elkészült a nagy mű, hatalmas adaggal. Nagyon finom lett, suli után is bevágtam még egy tányérral. Kiszámoltam, hogy mennyibe került összesen, kb. 12 AUD, de elég lesz legalább 5 alkalomra.
Visszatérve Laci bácsihoz tudni kell róla, hogy építési vállalkozó, de egy egyszerű, idős ember. Mindig magyarokat alkalmaz, állítólag nagyon segíti őket, ahol csak tudja. A mosó is érdekli, sőt szponzorálni is tud, így máris álmodoztam, hátha beleugrik az üzletbe és megtart minket szponzori vízummal J. ….de jó lenne!!!! (már alig várjuk... j.)
Vízum
Most hogy picit rendeződik az életem, több idő próbálok a vízum intézésére fordítani. Írtam egy pár ügynöknek, úgy beszéltük a Judittal, hogy nem várunk a Mónikára, mert azóta sem válaszolt. Így több szálon indulunk és meglátjuk. Nagyon nehéz szponzort találni. Gödön a fodrász Ildikóéktól is kaptam egy mail címet (keresztfiuk), aki itt van Brisbaneben és bevándorlási hivatalnál dolgozik, és ügynök is. Írtam neki és azonnal válaszolt, hogy nagyon szívesen segít, ha tud, több anyagot kért. Elküldtem neki és már csörgött is a telefon. A rengeteg kérdés után kiderült, szerinte is az egyetlen járható út a szponzorkeresés. Hát folytatom. Végül is azért vagyok itt 9 hónapig. (igaz, most már csak 8)
Egy kicsit elgondolkodtam, mi van, ha nem sikerül hogyan tovább. Persze hallom mindenkitől, hogy csak pozitívan, de szeretem, ha van B tervem is. Ma Martinával beszéltem és mondom a gondolatomat, hogy ha véletlenül nem sikerül kijöhetnének egy hónapig, és legfeljebb együtt megyünk haza. Hát nem nagyon tetszett neki, mert egyszerűen sikerülnie kell !!!!!!
igaza van.
Így NE !!!!
Kicsit írok azoknak, akik gondolkodnak, hogy elindulnak. Érkezett egy magyar fiatalember, kb. 3 hete, és tegnap volt a búcsúztatója. Nagy tervekkel indult, meghódítani a világot, ugyanaz történt vele, mint velem. Összeomlás az első napon, szintén Japán a szobatárs,és szintén koszos. A sulitól várt segítséget, amit nem kapott. A suli nem segít semmiben főleg a munkakeresésben nem. Amit én csináltam, és ő nem, hogy én minden nap mentem, egyedül bejártam a várost, óceán partot stb. Ő két hét után sem látott semmit Brisbaneből. Egész nap a szobájában ücsörgött, még egy éterembe sem ült be. Most teljes csalódottsággal megy haza, nem kis pénzt elbukva. Sokszor én is magam alatt voltam, vagyok, de az, hogy itt hagyjak mindent és hazamenjek arra még nem is gondoltam. Mindig kell valamit csinálni és mindig menni, ahová csak hívnak, még akkor is, ha a hátad közepe nem kívánja. Soha nem lehet tudni, hol, mit látsz, és kivel találkozol. Például én minden osztály által szervezett programban benne vagyok, pedig van amikor este fél 9-kor indulunk és nincs nagy kedvem, de megyek.
Visszatérve a barátunkhoz teljesen felkészülve jött, hogy dolgozni fog. Mikor érezte, hogy tenni is kell valamit, az már nem ment. Tudni kell, hogy teljesen egyedül vagy, senki és semmi nem segít csak te önmagadon. Negatív történeteket is lehet hallani, de mindegyikből lehet tanulni és nem szabad mindent elhinni. Nagyon nehéz, hogy nem beszél senki magyarul, de senki sem kényszerít, mindenki saját maga dönti el, vállalja vagy sem. Nincs különbség, itt is sokan keresnek munkát. Viszont nem hiszem el, hogy egy felnőtt ember 3 hét után feladja, úgy, hogy meg sem próbálta. De ilyen is van. Kérdésemre, hogy mi nem tetszik, ő sem tudja mi az. Minden szép, de nem ezt várta, inkább megy haza.
Ha valaki a Study go oldaláról olvassa a blogot és jön, nyugodtan keressen fel és segítek, amennyire tudok.
Ha más nem, szervezünk egy programot és meghívom J.
Tudósítás: Dean Brisbane-ből

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése