A második részben aztán elszabadult a pokol. A közönség szinte minden énekszám után kitörő lelkesedéssel ünnepelte a zömében fiatal színészek által előadott dalokat. Zsuzsa ekkor már hangos nevetéssel jutalmazta a poénokat. Magam is azon vettem észre magamat, hogy hangosan ujjongok pl. a Santa Maria után. A csúcsot a Pago, Pago számra előadott kis kamaradarab jelentette számomra, amelyben Faragó András, Csonka Andrással karöltve bolondozott, valamint Janza Katával, Oszvald Marikával együtt olyan parádés, burleszk szerű élményt teremtett a hetvenes-nyolcvanas évek építőtáborokat, a kort, az akkori karaktereket, viszonyokat a színpadra pillanatok alatt megidézve, hogy nehezemre esett egyhelyben ülve nyugodtan végignéznem.
Érdekes, akkoriban, a Neoton fénykorában nem voltam különösebb Neoton-rajongó. Konstatáltam létezésüket, tudtam ténykedésükről, ismertem fülbemászó slágereik jó részét, talán még együtt is dúdoltam velük, bulikon roptam rájuk, de nem gyűjtöttem lemezeiket, nem jártam koncertjeikre, nem emelkedtek ki a slágerzenét játszó zenekarok közül. Talán még a zenekari tagok neveit is tudtam, mert, nem is tudom, miért, talán ahogy az Illést, az Omegát, a Metrót, az LGT-t ismerte az ember.
Ezen a szép nyári napon és annak az estéjén jó volt végighallgatni a régi Neoton-slágereket, melyek – érdekes – nem tűntek porosnak sem szövegileg, sem hangzásilag. A szövegük köré írhatta a két György, Böhm és Korcsmáros a történetet, mely humoros, nyílt és látens poénokkal teletűzdelt, szinte folyamatos nevetésre ingerelt. Egy nehéz, napos, ám mégis szép, nyárutói nap esti záró programjául kell-e jobb, mint a Szép nyári nap, Neoton-musical, amelyet Csepregi Éva egy szám erejéig mintegy megtisztelt jelenlétével. A Monte Carlo eléneklése jutott neki az építőtáborba érkező Pesti művésznő szerepében. Annak idején is tudtam róla, a csapat frontemberével Ádámmal gondoltam, hogy együttfutnak, amelyből állítólag semmi sem volt igaz. Hogy ő volt-e a legjobb hangú énekes az akkoriban a Neotonnal fellépő három Éva közül, nem tudom, mindenesetre ő maradt meg, vitte sikerre a Neoton-dalokat és tette rá kézjegyét, adta áldását a Szép nyári napra is. Éva Rózsiját megismerve, az ő kötődését az ő Évájához, valahogy más vetületbe helyezte Csepregi Évát. Jobban megnéztem magamnak, erősebben figyeltem hangjára, mozdulataira, ének közbeni játékára. Én már nem leszek Éva Pannija, ahogy Barbra-áé sem. Azonban Éva Rózsijának innen az Araratból köszönöm meg a könnyű, nyári, nagyon kellemes, felvillanyozó színházi élményt a sok-sok Neoton-dallal.
„Kétszázhúsz
felett, Santa Maria, Don Quijote, Pago Pago, Ha szombat este táncol, Tini-dal,
Holnap hajnalig, Vándorének. Ugye mindenkinek ismerősek ezek a slágerek? A
hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek sikerzenekara, a Neoton dalairól van szó,
melyek nagyszerű alapul szolgálnak a Budapesti Operettszínház és a Pentaton
közös premierjéhez: Szép nyári nap - a Neoton musical a Pesti Broadway-n!
Igazi bulira készülnek a musical szereplői, akik a hetvenes évek egy forró júliusi napján "önkéntesen" utaznak a jugoszláv határnál lévő Bácsszentmáriára, építőtáborba. Persze, korán kelnek, sőt még reggeli torna is van, meg munka a paradicsom-feldolgozóban, de leginkább szórakozni akarnak, táncolni-énekelni, egymást ugratni, s megtalálni a szerelmet… A tábor vezetője, a helyi MGTSZ melléküzemágának vezetője, Tóth Antal, s helyettese, Panni néni, az orosztanárnő, éberen figyeli őket. Utóbbi nehéz helyzetbe kerül, mert lánya beleszeret a frissen érettségizett, szociológusnak készülő Varga Péterbe, akinek édesapja '56 után disszidált, s aki maga is renitens fiatalnak tűnik...
Ám az építőtábor többi lakója drukkol a párnak, hisz' az összes pesti tinédzser egyet akar: egy emlékezetes nyarat! Összevesznek, kibékülnek, szerelmesek lesznek, de legfőképp énekelnek és táncolnak a máig népszerű Neoton slágerekre. A Szép nyári nap, húsz évvel a rendszerváltás után, közelmúltunkban nosztalgiázik, s mindemellett egy igazi forró retrobuli!
A Neoton dalai máig slágerek, nem csoda hát, hogy felmerült, dalaik egy zenés teátrumban keljenek új életre. Az együttes tagjainak is azonnal megtetszett az ötlet, hogy készüljön musical Pásztor László-Jakab György-Hatvani Emese slágereiből. A történetet Böhm György és Korcsmáros György írta, a dramaturg és a művészeti vezető: KERO, a koreográfus a friss Harangozó-díjas Duda Éva, a rendező az Abigél sikerét is jegyző fiatal Somogyi Szilárd.”
Forrás:
www.operettszinhaz.huIgazi bulira készülnek a musical szereplői, akik a hetvenes évek egy forró júliusi napján "önkéntesen" utaznak a jugoszláv határnál lévő Bácsszentmáriára, építőtáborba. Persze, korán kelnek, sőt még reggeli torna is van, meg munka a paradicsom-feldolgozóban, de leginkább szórakozni akarnak, táncolni-énekelni, egymást ugratni, s megtalálni a szerelmet… A tábor vezetője, a helyi MGTSZ melléküzemágának vezetője, Tóth Antal, s helyettese, Panni néni, az orosztanárnő, éberen figyeli őket. Utóbbi nehéz helyzetbe kerül, mert lánya beleszeret a frissen érettségizett, szociológusnak készülő Varga Péterbe, akinek édesapja '56 után disszidált, s aki maga is renitens fiatalnak tűnik...
Ám az építőtábor többi lakója drukkol a párnak, hisz' az összes pesti tinédzser egyet akar: egy emlékezetes nyarat! Összevesznek, kibékülnek, szerelmesek lesznek, de legfőképp énekelnek és táncolnak a máig népszerű Neoton slágerekre. A Szép nyári nap, húsz évvel a rendszerváltás után, közelmúltunkban nosztalgiázik, s mindemellett egy igazi forró retrobuli!
A Neoton dalai máig slágerek, nem csoda hát, hogy felmerült, dalaik egy zenés teátrumban keljenek új életre. Az együttes tagjainak is azonnal megtetszett az ötlet, hogy készüljön musical Pásztor László-Jakab György-Hatvani Emese slágereiből. A történetet Böhm György és Korcsmáros György írta, a dramaturg és a művészeti vezető: KERO, a koreográfus a friss Harangozó-díjas Duda Éva, a rendező az Abigél sikerét is jegyző fiatal Somogyi Szilárd.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése