2014. október 12., vasárnap

Neoton Swing kürtőskaláccsal

Így utólag sajnáltam volna, ha nem megyek el a Vajdahunyad váránál a Kürtőskalács Fesztivál keretében tartott Neoton Swingre Csepregi Éva és zenekara előadásában. Pedig nagyon rezgett a léc. Fáradt voltam. Az az ólmos fajta kapott el, amely egy átdolgozott, többnyire szabad levegőn töltött nap után kólintja fejbe az embert úton a lakásába hazafelé. Most menjek vagy ne menjek. Ha nem megyek, otthon leszek, rápihenhetek, viszont nem tudom, miről maradok le. Ha meg elmegyek, akkor sürgősen magamhoz kell térnem, formába kell hoznom magam az elkövetkező egy-két órára. Ilyenkor az is bennem motoszkál rendszerint, hogy az esemény most van és nem máskor, nekem kell igazodnom hozzá, ha egyáltalán.
Egy percét sem bántam meg, hogy Münchausen báróhoz hasonlatosan a hajamnál fogva rángattam ki magamat a fáradság kútjából és voltam ott Éva Neoton Swing címmel beharangozott koncertjén a Vajdahunyad váránál. Végre egy normális koncert és nem pici, nem pár dalos, nem csonka és nem nyúlfarknyi, nem maradt bennem a kielégítetlenség, a még-még-még érzete.
Ismert Neotonos dalok újra hangszerelve, a swing, a jazz köntösébe öltöztetve, s minthogy már örökzöldek, kiállták az idő több évtizedes próbáját, az új stílusban is élnek, újra élednek. Érdeklődéssel és nyitott szívvel, lélekkel hallgattam ezeket az új stílusú ősrégi Neoton-slágereket, örülök, hogy a régi érték nem veszett el, új formában mutatja önmagát. A Don Quiote lassított ritmusát kicsit megmosolyogtam, jóindulatúan, nem rácsodálkozva, már ismertem, de nem tehetek róla, mindig elnevetem magam rajta.
A Neoton-dalok mellett Éva elénekelt egy-egy dalt Szenes Ivántól, a Beatles-től a legnépszerűbbet a Hard day's night-ot, amelyet a swinges szuper lassú ritmus miatt alig lehetett felismerni, a megoldás mégis osztatlan sikert aratott. Ahogy a New York, New York giga sláger is, ami Éva régi vágya volt, hogy énekelhesse. Jakab György korán elment zenész, zeneszerző, együttes beli társára a Régi zongorám című dallal emlékezett. A hivatalos koncert végét a Kell, hogy várj nagy slágerük jelentette.
Éva végig a színpadon, nincs egy percre sem megállás, végig énekli, mozogja, táncolja az órát töretlen lelkesedéssel, örökifjan, ahogy tőle nemcsak megszokhattuk, hanem el is várjuk. Legközelebb is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése