2012. október 24., szerda

Na Ostrove

Tegnap, huszonharmadikan delutan azzal voltam elfoglalva, mikozben arra gondoltam, hogy otthon nemsokara elkezdodnek az elore bejelentett esemenyek, s hogy az esemenyeken tul ne nagyon sok minden tortenjen, mert az nem lesz jo senkinek sem, annak sem, aki csinalja, meg annak sem, aki elszenvedi, es azoknak sem, akik kivulrol mondanak rolunk ezen esemenyek reven velemenyt, szoval azzal foglalatoskodtam, hogy a Dvorak Hotelnel kineztem a Moldvan balra, ahol a masik, gyalogos fahidat csak sejthettem, mikeppen tudnek a legrovidebb uton a hidacska labanal levo kis terecskere eljutni, ahonnan haborithatatlanul nezhetek fel a varra, annak is az arkados, lyukacsos atjarojara, ahol ma alltunk mar egyszer a Zsuzsaval es tobbek kozott epp erre a terecskere neztunk lefele, meg az egesz varoskara, a Moldva kanyarulatara, amelybe oly bekesen simul bele a varos a millio csucsos, barna, voros haztetojevel, a szemkozti dombra, a varoskabol kiemelkedo templomtornyokra, s mikozben a a varbeli latvanyemlekeimet eltem ujra meg ujra at, bekanyarodtam a Dvorzak melletti szuk utcacskaba, amely a Na Ostrove - a Szigeten nevu Hotelhez vezetett el, eppen ahhoz, amelyben egyszer evekkel ezelott szallast kerestem, es csak azert nem itt szalltunk meg, mert a kozeli parkolas nem volt megoldott, es emeleteket kellett volna maszni a szobakhoz, ami normal esetben nem volna problema, azonban igencsak eroteljes szempont szallas valasztasnal, ha az ember az anyukajaval utazik egyutt, aki mar nem egesz fiatal es nehezere esik a mozgas, nos ehhez a hotelhez ertem el, ahol megalltam a kis fahidacskanal, korbe fenykepeztem volna a latnivalokat, a hangulatos Moldva-parti hazacskakat, kis parkot, amint belenyult a vizbe, a Na Ostrove koruli tajat a Na Ostrove-n, a szigeten, ha nem merult volna le az akkum percekkel annak elotte, majd tovabb mentem a kis utcacskan es pillanatok alatt ott talaltam magam azon a teren es hidnal, ahova igyekeztem. Jobbra neztem, balra neztem es folfele, ahol ma mar jartam es eppen erre a helyre neztem le. Valahogy igy razodott kerekke ez a kicsiny vilag itt, a Na Ostrove-n huszonharmadikan. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése