2012. október 23., kedd

Huszonharmadikan

Ha ma otthon lennek, az utcan lennek. A jo oldalon. Mondhatjak, s ha monhatjak, mondjak is: ki tudja, melyik az. Akkor ugy fejezem ki magam ebben a koteltancos vilagban, ahol az a-nak helye van, egy meg-nek hangsulya lehet, amikor a legtisztabb szandeku gondolatokat is felreertheti az, aki csak akarja, hogy ott lennek, ahova a szivem es az eszem huz, hiszen a ketto - a gondolat es az erzes - kulon siku, megis azonos megtestesitoje. Mivel nem vagyok otthon, ugymond konnyunek tunhet ezt mondanom, es kifejeznem a remenyt, hogy a nap - melton az unnephez - teljek el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése