Erdős Virág: Márciusi kesergő

Ezt a verset egy nagyon kedves kolléganőm a gyárból, az Éva Rózsija küldte meg nekem, úgy gondolván, hogy nem tud nekem Erdős Virág és munkássága kapcsán sok újat mondani. Bár tudná, hogy ellenkezőleg, - akár a csecsemőnek a legtöbb vícc -, értsd Erdős Virággal kapcsolatos majd minden vers újdonság! Márti barátnőm Solymárról hívta fel rá a figyelmemet, s küldött át verset, amelyet szinte gondolkodás nélkül helyeztem el az Araratban. Azután már ment minden, mint a karikacsapás. Hallottam egy versét a rádióban, amelyet az Egyenlítő blogban találtam meg és  emelhettem át - immáron Erdős Virág írásos engedélyével. Majd megint Márti segített egy újabb verssel, mely egyetlen, maratoni hosszúságú mondat volt csupán, csak a versre mutató link veszett el valahol az elektronikus posta kifürkészhetetlen berkeiben, itt maga az író-költőnő közvetített a forrást illetően. Most meg Éva Rózsija küldte meg - soha nem késő - a Márciusi kesergőt a Mozgó Világból. Szép lassacskán így jön össze egy "kötetre" való Erdős Virág vers az Araratban, mely ugyan nem óhajt politizálni, ám valódi értékek mellett foglal állást és teszi ezt szubjektíven, mert másképp nem teheti, a saját bőréből maradéktalanul kilépni ugyanis nem tud, nem is nagyon akar, és mint ilyen, érzékeny a mai köz-érzetre, amelybe magát bőven beleérti.

talpra magyar
hí a haza

buda
kalász

sajó
kaza

húsz esztendő
nem a világ

kinek karó
kinek virág

ah, szabadság
nem virul a

nincs rá recept
se pirula

nem egy fillér
de két tallér

fekete kéz
fehér gallér

marsallbotból
generális

mérsékelten
zseniális

szabad péntek
szabad sajtó

éllovasból
sereghajtó

jó cimborám
ne légy nyuszka

nincs mögöttünk már a
muszka

belső ellen
ütött rajtunk

levágjuk vagy
fejet hajtunk

amagyarok
istenére

se munka se munka-
bére

szolgaföldbe
szabad kopja

míg az ellen ki nem
lopja

sehonnai
bitang ember

ki most ha kell
szólni nem mer

benne van a
bibliába

ott a helyük
indiába

miattuk van
minden bajom

élek sovány tejen
vajon

ha még egyszer
azt üzeni

mindnyájuknak
el kell menni

egy a tábor egy az
ellen

induljunk hát
magunk
ellen

ne rugózzunk rajta mért is

ha mindjárt az
ingemért is

aki magyar
sose henyél

van még szőlő
kölcsön
kenyér

ne bánkódjék
senki köztünk

csak amink van
abból főztünk

gyöngy az élet
alapjába’

Kossuth Lajos
kalapjára

annyi áldás
szálljon rája

ne járjon any-
nyit a szája

árok árok de mély
árok

kis vitézek bach
huszárok

jönnek-mennek
lobogtatnak

megint jőnek
kopogtatnak

csendes most már
újra csendes

aki úgy dönt azzal
rendes

sötétek és
világosok

volt-erdők és ó-
nádasok

hajszálanként mint a
boldog

fodrászkellék minta-
boltok

egyik keres másik
talál

rend lesz végre
hó és halál

avagy virág vagy te
hazám?

azért veszed ilyen
lazán?

ma leszárad holnap
kinő

szörnyű idő
szörnyű idő

Forrás: Mozgó Világ Online (2012. május)