Messze még a Szilveszter, mikor a naptárra nézek, a kötelező és az ajánlott jókedvnek nincs itt az ideje. Holnap elutazom és január elseje sem itthon köszönt rám, ezért kicsit előre szaladva kívánok hát mindannyiunknak egészséget, boldogságot, sok szerencsét, jókedvet az Újévben és persze alakuljon az év kinek-kinek kedve szerint.
Ha számba venném, mi minden volna pótolandó, mit idén már befejezettnek tűnőn elmulasztottam akár csak ezen bloggal kapcsolatban, mindaz csak csökkentene jókedvem intenzitásán. Mindenek előtt adós vagyok a régen beígért fényképekkel, melyeket ott illesztek majd be, ahol a téma értelemszerűen megkívánja. Hátra van egy újabb interjú anyámmal, mindig egy újabb mindaddig, amíg megtehetjük, hogy időt szakítunk rá, kivonulunk a megszokott hétköznapokból, teendőkből, és kellőképp eltávolodva mindennapos önmagunktól beszélgetünk múltról, régen eltávozott szerettekről, szokatlannak tűnő országokról, kultúrákról, világokról - Örményországról, Türkmenisztánról, Oroszországról, Ukrajnáról, Magyarországról -, mindezeken keresztül önmagunkról, családunkról, bennünket foglalkoztató kérdésekről.
Jókedv ajánlott annak kapcsán is, hogy az Ararattal egyáltalán idáig eljutottunk, az egyéves évfordulónkat - bizonyos érdeklődés mellett - megérhettük és addig folytatjuk, amíg erő, kedv, készség, muníció meglesz hozzá.
Viszontlátásra kettőezertizenegyben a blogban és személyesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése