2016. március 29., kedd

Hatvanszor március huszonkilencedike

Ha lesz valami épkézláb gondolatom a mai napról, és meglesz hozzá az első mondatom, megírom. Ha nem, akkor nem...

Most nem jutott semmi épkézláb az eszembe a Garai Zsuzsának Amerikából viszont igen, aki évek óta olykor tesókának nevez, mivel neki alapból nincs testvére, velem kapcsolatban így érez. Az utolsó leveléből másolok ide egy részletet.

...."BOLDOG SZULINAPOT, TESOKA !!!

Merulj el a szepben es a joban.
Te aztan megerdemled. A vilag minden kincse is keves lenne ahhoz, hogy kifejezzuk, mi a barataid, mennyire ertekelunk.
Nagyon jo ember vagy, Szego Anna. Ritank es edesapad jo munkat vegeztek. Ok is velunk vannak, hiszen a kapcsolatunk nem ert veget veluk. Tovabb folytatodik csak mas formaban. Szeretjuk oket, es amikor felnezunk az egre, mind ott ragyognak: Zolika, apukad, anyu, Jutka, Rita es meg sokan masok, akiket szerettunk.

Csokollak, oreglany !!!

Mind halalig,

Zsuzsa"



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése