2014. június 15., vasárnap

Olivér

Nálunk járt Olivér. Nem önszántából jött, betolták. Babakocsiban és az anyukája hozta. Találkoztam velük az utcánkban, az Almásy Lászlóban, egy s-sel és ipszilonnal. Éppen mobiloztam valami nagyon fontosat, mikor Anikó elsuhant Olivérrel mellettem, rám köszönt. Rögtön tudtam, hogy kicsodák, pedig ritkán látom őket. Jobban mondva Olivért életében, életemben most először. Utána kellett szaladnom Anikónak, hogy megkérdezzem, nem jössz be megmutatni Olivért az anyunak. Fordult a babakocsi, és szempillantás alatt benn találtuk magunkat a kertben, Anikó, Olivér, velem együtt anyám színe előtt.
Anyám szokott helyén a teraszon ült és Zsuzsával beszélgetett. Mondom neki,  nézd, kiket hoztam ide neked látogatóba. Nézi, nézi a kisfiút, nem tűnhetett neki sehonnan sem ismerősnek, anyám kérdő szemeiből, tanácstalan arcáról ezt vehettem ki. Merőn vizsgálgatta Anikót is, akivel kapcsolatban benne szintén se kép, se hang. Segítek, jó?, mondom, az anyukájánál vásároljuk az összes ruhánkat itt Tahiban, pontosabban amott át Tótfaluban. Anikó, a Juli lánya, Olivér meg az unokája. Nagy az öröm. Mintha a kis srácnál is. Ül a babakocsijában elmerülten figyel, olykor - ki tudja mire, kire és miért - elmosolyodik. A női zsibvásár egyre csacsog, tetszhet a fiúnak, hogy a figyelem, meg a kéretlen, hirtelen támadt sok szeretet számolatlanul árad feléje.
Megjelenik Tibrom a maga magasságában és könnyű áttetszőségében. Olivér figyelmét egy szempillantás alatt a férfi ragadja meg. Rámosolyog teli szájjal, mindkét karját, kezét nyújtja felé, kész volna akár a kis kocsiból is kiesni, csak hogy Tibor figyelmét egy kicsit is maga felé fordítsa. Érzékelem a változást, Olivér figyelmének irányváltását. Sötét barna szemei ragyognak, sűrű szempilla-söprűi sűrűbben sertepertélnek, a kis vasgyúró mosolya letörölhetetlenül ragad oda orcájára.
Gyönyörű gyermek, jó hangulatú, klasszul sikerült kis kölök, igaz, az anyukája sem egy kutya, a nagymamájáról már nem is beszélve, mondom, de csak magamban, mert Anikóval mindössze annyit osztok meg, gratulálok a fiadhoz. Amire egy felhőtlen, gyönyörű mosoly a válasz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése