2013. július 20., szombat

Somersby

Amikor a Kevi Termál faházainak egyikénél Frildivel, Janóval, Maricával, Tibrommal ültünk körül a házacska verandáján egy hosszú faasztalt fapadokon, és már túl voltunk a vacsorán, mely az addig összejött különféle maradékokból állt, Frildi egyszer csak megkérdezte tőlem, tölthet-e. Kezében volt egy három decis karcsú üvegecske Somersby felirattal. Addig sohasem láttam, egyáltalán nem ismertem, magamat viszont igen, hogy mennyire kíváncsi vagyok és fogékony minden újdonságra.
- Melyikből kérsz? - hozta elő az almás után az epreset.
- Mindkettőből egy kicsit - vágtam rá nagy hirtelen, meggondolatlanul, kicsit talán szemtelenül is.
- Akkor először az almásból kapsz.
A Somersby Apple Cider 4,5%-os habzó almabor üdítőital, amely igazán hidegen jó. Miközben lassan, kortyonként ittam azt a keveset, amit kóstolónak kértem, arra gondoltam, hogy az oroszok kvászára hajaz, ha színében, ízében nem is, de alkohol tartalmában mindenképpen. Már ami az erősen ajánlottan elfogyasztandó mennyiséget illeti, miszerint elég sokat kellene ahhoz belőle meginni, hogy az ember az alacsony százalékú alkoholos üdítőitaltól érezze is, hogy ivott valamit, amitől jelentősen virágosabb hangulatba kerül, ami olykor nagyon nem árt, ha már nem használ.
Kortyolgattam a Somersby Apple Cider-t és közben arra gondoltam - talán az itóka hatása alatt is -, hogy a háztartási büdzsénkbe mostanában és egyhamar semmiképp sem férne bele a Sommersby sem almás, sem epres változata, egyéb ízek ne is jelentkezzenek, ugyanerre a kilátástalan sorsra jutnának.
Miközben a Somersby Strawberry Cider-t (habzó eperbor üdítőital) iszogattam lassan, merthogy szépen, kortyonként elhúzva tapasztalni meg igazán az ízét, valamint a könnyed ital is úgy fejti csak ki átmenetileg vidító hatását, azon méláztam, hogy mindez nem jöhetett volna létre, a találkozás a Somersby alkoholosan üdítő italokkal, ha nincs Frildi barátnőm, aki jóval előbb volt a barátnőm, mint ahogy nem engedhetem meg magamnak az efféle - bizonyos fokig luxusnak számító üvegecskékben megbúvó, lassan, kimérten, ám annál biztosabban ható - alkoholos italokat. És még hány meg hány ehhez hasonló élmény, inni- és ennivaló maradhat ki az életemből...
Az egyik szemem sírt, a másik bizony nevetett, pedig egyáltalán nem kértem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése