"Korrupció" a la Xenia

- Volt Türkmenisztánban bűnözés?
Volt, volt.
- Például betörések, rablások?
Nem, rablások nem voltak, inkább kisebb lopások, de korrupció – na, az magas fokon. Ha valamit el akartál érni, akkor egy jó csomó lóvé kellett hozzá, de az anyám például azzal ért el nagyon sokat, hogy a gyerekek szülei imitt-amott dolgoztak és ő ezt a maga módján ki is használta. Amikor bement az osztályba, akkor azt mondta, hogy
- Valecska, holnap hozol nekem öt kiló lisztet. Misenka, holnap hozol nekem öt kiló cukrot. Mert ennek a gyereknek itt dolgozott, amannak meg ott dolgozott a szüleje. Meghozták, kifizette, az egész osztály előtt fizette ki, aztán az egyiknek adott egy egyest, majd a másiknak is adott egy egyest, amikor nem tudták a leckét.
- Nem volt kivételezés.
Jön másnap valamelyikőjüknek a szüleje és azt mondja:
- Hát mugalim (tanár), tegnap küldtem magának öt kiló cukrot.
- Miért, nem fizettem ki? – így anyám -, kifizettem.
A szülő reklamálta, hogy miért adott a gyerekének egyest. Más volt a világ, Pannikám. Én a Tibornak, a te férjednek is mindig azt mondom, hogy bár én egy provinciális városból, egy kisvárosból származom, de a koszon kívül énrám azért a világon minden ragadt. Mert én úgy járok a világban, hogy nekem mind a két fülem, mind a két szemem nyitva van. Minden ragadt rám, mert én tényleg csak egy kisvárosból jöttem, hiába élt ott 160 ezer ember Adhabadban, ami az akkori Moszkva kettő, majd később négy milliójához képest valóban egy icipici kis semmiség volt. De hát minden ragadt rám Ashabadban is, később Moszkvában is, majd azután itt Budapesten.
- Az fel sem merült, hogy Ashabadban éljétek az apuval az életeteket?