2011. május 22., vasárnap

Aranygaluska

Anyám, született Aszlanova Margarita Nyikolajevna egyébként sem Margitkor, sem Ritakor nem ünnepli névnapját. Mindez onnan jut eszembe, hogy Rita éppen ma van. Kicsit cukkolva mondom neki, hogy sok boldogságot névnapodra. Előre tudom, mit fog mondani: tudod, hogy nem ünneplem. Menjünk le a szomszédos cukrászdába, javaslom, te mész, ahogy tudsz, kicsit meghajolva, kicsit sántítva, a fájdalomtól olykor felszisszenve, én meg melletted lassan a két mankóval, szép pár lehetünk mi így kívülről, anya és a lánya, még ma odaérünk, ha időben elindulunk. Eszünk valamit, mondom, te is egy valamit, én meg egy más valamit, mondjuk, fagyit előkelőn fagylaltkehelyben, amúgy is pár napja már fagyira vágyom, a vendégem vagy. Anyám mosolyog és olyan határozottan rázza meg a fejét, amiből egyértelműen kiderül, hogy sem ma nem lesz cukrászda, sem holnap, sem semmikor, kár is a szóért.
Helyette neki állunk az aranygaluskának. Zsolti, húgom legkisebbje pont azon a napon született, amikor apám tizenkét éve május tizenkilencedikén meghalt. Anyám megkérdezte tőle, hogy drága Zsoltikám, mit főzzek neked szülinapi ajándéknak. Gulyáslevest, valamilyen húsos kaját másodikként, a legvégére aranygaluskát, mondja fel szinte azonnal a menüt Zsolti. Aranygaluskát a családban anyám készíti egyedül, jó helyre érkezett a szülinapi kérés. Különleges, ritka alkalmakkor csinálja és akkor, amikor minden feltétel adott hozzá: frissek az összetevők, az élesztő megkel, a megkelt élesztő révén és a jó melegben az egész tészta megdagad. Bármelyik is hibádzik, a végeredmény látja a kárát, mint ahogy most is, amikor a kelleténél kevesebb tej került a tésztába, amely emiatt fele akkorára kelt meg. Nekem így is jó, nagyon jó, egyenesen szuper, már az is óriási, hogy aranygaluska lesz az édesség ezen a májusi Rita-napon. Még így is csak jobb lehet, mint bármely cukrászati édesség.
Azt nem tudom, hogy Imi barátom, kétszeresen is volt kollégám barátnője tartja-e a névnapját, ő is Rita. Viszonylag kevés Ritát ismerek, de akivel eddig találkoztam, talán nem véletlenül, általában szimpatikus volt. A név kötelez. Az anyám nevét viselőknek - bevallom -, az átlagosnál több figyelmet szentelek, számomra is meglepetésként, észrevétlenül lopóznak szívembe. F.Ritának neve napján sok boldogságot és nagyon szép napot kívánok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése