Ararat

- Örményország különben - utána néztem - területileg mintegy egyharmadnyi Magyarország és a lakosok lélekszámát tekintve majdnem négy millióan vannak, ami kevesebb, mint a fele Magyarországénak. Mire emlékszel a tájból?
Az örmény táj az nagyon szomorú, szigorú, borzalmas, kövek, hegyek, kövek, semmi más. Én egyetlen dolgot láttam Jerevánban, amikor kettőezerhétszázötven éves jubileumát ünnepelte Jereván, akkor ott átadtak egy olyan szökőkutat, amely kettőezerhétszázötven darab kisebb szökőkútból állt, tehát ez volt a jelképes ünneplése annak, hogy kettőezerhétszázötven évvel ezelőtt Jerevánt, az ország fővárosát megalapították. Én akkor csodálkoztam is, hogy honnan tudnak ennyi vizet kinyomni valahonnan a föld alól, mert Örményország egy olyan puritán természetű ország, a földrajzi kincseit tekintve pedig a végtelenségig szegény, hogy az hihetetlen, egyszerűen hihetetlen. Én nem is tudom, el sem tudom képzelni, hogy miképpen lehet ott egyáltalán élni.
- Nagyon jól rátapintottál a lényegre, Örményországban viszonylag kevés a víz.
Meg a föld, a normál föld meg a termőföld.
- Ezzel kapcsolatosan létezik egy olyan mondás Örményországban, hogy új napra kelve mindig megszámolják a patakokat, folyókat, mind megvan-e még. Ez csupán egy szólás-mondás, amelynek lehet valami valós alapja, hiszen míg vízből alig jut épphogy valamennyi, addig Örményország túlontúl is bővelkedik hegyekben és részben működő vulkánokban. Amikor azt mondom, hogy Ararat, mi jut neked róla eszedbe? Egy ugyanilyen nevű konyak is eszedbe juthat, de mégis?
Föl áll a szőr a karomon.
- Miért?
Mert az, az, szerintem, egy szentség a világban.
- Ararat, szóval a hegy maga. Értem. De hát nincs is Örményország területén.
Nem baj. Az akkor is a miénk. (könnyesen nevet)
- Viszont benne van Örményország címerében, amit a törökök szóvá is tettek.
Igen.
- Gondolom, hogy az örmények majd' minden szimbólumában, jelképében is ott látható.
A törököknek meg a zászlójukban ott van a félhold, úgyhogy ez abszolút nem számít, nincs annak semmi jelentősége, hogy az Ararat nem tartozik fizikailag Örményországhoz.
- Az örmények az Araratot saját hegyüknek tartják?
Persze. Persze.
- Majdnem elsírod magadat. (El is sírja magát. Hallgatom és nézem anyámat és elképedve érzékelem, hogy mekkora érzelmi megrázkódtatást képes nála kiváltani az Ararat, A Hegy, az örmények szent hegye Tahiban beszélgetve a teraszon, ahonnan az Ararat közel s távol nem látszik, a hegy nevének kiejtése nyomán felébresztett mélyen szunnyadó érzelem az, mely anyámat váratlanul sírásra készteti. Elszorul a szívem.)
Így van.
- De hát meg sem másztad a hegyet, amely a távolból látszik Örményország szerte, és úgy tudom, hogy különben sem szereted a hegyeket.
Nem szeretem, ez igaz. Örményország egyéb területeiről látszik az Ararat, Jerevánból valószínűleg nem, de ez mit sem számít. Én nem akkor sírok, amikor az örmény himnuszt hallom, mert az sem tudom, hogy milyen az örmény himnusz, hanem amikor az Araratról beszélek.
- Azt mondják, hogy a nagy özönvíz után Noé bárkájával az Ararat lábainál kötött ki.
Igen, Urartu.
- És egyébként úgy hívják az ötezeregyszázhatvanöt méter magas hegyet, az Araratot örményül, hogy Maszisz. Azt is olvastam valahol, hogy Ararat nevével Örményországban lépten-nyomon találkozhatunk, látványa éppúgy hozzátartozik Jerevánéhoz, az ország fővárosához, mint Nápolyéhoz a Vezúv, azzal a különbséggel csupán, hogy Ararat területileg a szomszédos Törökországhoz tartozik.
Igen, mert három tizenharmad része maradt Örményországban és tíz tizenharmad része nyúlik át Törökországba az eredetileg örmény területeknek.
- Most ezt, kérlek, magyarázd el még egyszer.
Örményország annak idején, valamikor jó régen eredetileg tizenhárom részből, megyéből vagy valami hasonló földrajzi egységből állt. Területének tíz tizenharmad része került a történelem viharainak, egyenlőtlen harcainak következtében a szomszédos Törökországhoz és mindössze három tizenharmad maradt meg a mai Örményországban, nem csoda hát, hogy ilyen icinyke-picinyke ország lett belőle.
- Az örmények lélekszámukat, harcképes katonaságukazt ilyen csekély számban voltak és értelem szerűen gyengék lehettek, hogy nem tudták magukat a török túlerővel szemben megvédeni?
Nem csak a törökök vannak körülöttük, hanem az azerbajdzsánok is ott élnek a szomszédságukban. A perzsák is ott vannak mellettük. Abban a régióban igazándiból csak a grúzok voltak, akik még keresztény népeknek számítottak. De a grúzoknak meg az örményeknek örökkön örökké az volt egymással a problémájuk, hogy vajon melyikük az ősibb nép. Tehát nem igazán fogtak össze annak idején, gondolom, emiatt nem fogtak össze, hogy legyőzzék a…, de igazából ezt a többséget, a félelmetes török túlerőt lehetetlen is lett volna legyőzni.