2009. december 29., kedd

Ashen

Családomból a papa oldaláról való rokonságot én annyira nem ismertem. Az Ashabadban élők közül viszont volt egy, aki apám valamelyik testvérének (összesen nyolcan voltak apámék testvérek) a lánya volt, akit én nagyon szerettem és akit Ashennek hívtak . Ennek az Ashennek volt egy Levon nevű férje és három gyermeke. Egyik gyerekük meghalt a háborúban, a másik nem sokkal utána. A férje az ashabadi nagy földrengésben vesztette életét. Végül a lányuk bolondult meg. Ashen kilencvenéves koráig élt, nagyon boldogtalan volt szegény, nem is csoda, hiszen egész élete során egyre másra temette szeretteit.
Most jutott eszembe, hogy én csak azokról az emberekről beszéltem, akik meghaltak, de volt egy lánya, aki él, Lariszának hívják. Ennek a Lariszának és ügyvéd férjének több gyereke is van. Egy nagy házban éltek együtt férjének ügyész fivérével és annak családjával. Velük lakott még Larisza anyósa is, aki erős kézben tartotta ügyvéd és ügyész fiait. Larisza könyvelőként dolgozott. Mikor lányai férjhez mentek, Moszkva közelébe kerültek és jó módú férjeket sikerült maguknak fogniuk, akkor Larisza unokái nevelésével foglalkozott Ashabad és Moszkva között pendlizve. Lariszának most közel olyan idősnek kellene lenni, mint amennyi én is vagyok (hetven körül). Sajnos róla sem tudok többet.
- Az a legnagyobb tragédia, amikor egy anya temeti gyerekeit.
Bizony, ez a legnagyobb tragédia, még annál is nagyobb, amikor teljesen váratlanul éri az embert. Ezerkilencszáznegyvennyolc október ötödikéről hatodikára virradó éjszaka egy óra tíz perckor a föld úgy mozdult meg Ashabadban, hogy azon az egyetlen éjszakán Ashabad százhatvanezer lakosából százezren lelték a Nagy Földrengésben halálukat. Úgy emlékszem, hogy az egész város romba dőlt, három épületet kivéve. Megmaradt a török mecsetnek felső kupolája, s mivel az alsó kupolarész ledőlt, a felső szép csendben ráereszkedett az alsóra.
- Mintha rácsúszott volna.
Igen, mintha rácsúszott volna.
- Egy párnára esett volna.
Így van. A másik, ami megmaradt, az elektromos művek volt, s végül utolsóként a textilgyár. Mindössze ez a három épület élte túl a földrengést, a többi mind romba dőlt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése