2014. augusztus 24., vasárnap

Anikó sült csirkecombja petrezselymes krumplival

Egy csirkecomb akkor vonzó, ha izmos, ha legalább annyit mozog az eleségért, az életért, a maga sem tudja miért a ketrecben, a baromfi udvarban, hogy önmagáért izmosodjon, és rántott vagy sült csirkecomb vagy egyéb vonzó, ehető formájú ételben egy tányéron végezze. Nem tudja, szegény, végső soron mivégre. Tűnékeny az élő csirkecombok ideje, életük sebesen pereg, hat hét, lehet az nyolc is vagy több, vagy az már tyúk? Ez futott át agyamon csirkecombos lábakon, amikor Anikó sült csirkecombjával szemeztem egyoldalúan. Pillantásom melegen járhatta át a sütőtől forró bensőjét, míg ő csöndben kiterítve feküdt a tányéron petrezselymes krumplival az oldalán egyfelől, gyümölcskompótéval a másikon. Alaposan át volt sütve, a bőrkéje ropogós volt, nem megégett. Állaga omlós, vajpuha, az íze, hát az íze az meg egyszerűen mennyei.
Nálam mindig az első falat a döntő. Meg a második és a harmadik, meg az utolsó utáni falatok után ácsingózó állapot. Igazándiból az elsőből derül ki, hogy egy étkezés időtartamára futó vagy tartós vonzalom köttetik-e meg az étel és köztem, vagy könnyen felejthető lesz az érzés. Anikó sült csirkecombjával rögtön egymásra találtunk. Kisült valami a levegőben, a csirkecomb mindenekelőtt, meg a tetszés tapintható érzete, nem vitás. Ilyenkor a bensőmből nézve csöndesebbé válik a környezet, elhalkulnak a külvilág zajai, nem tudok kifelé figyelni, amikor ekkora intenzitással köt le a sült csirkecomb falatkákkal kialakult hirtelen jött nagy szimbiózis.
Állhatott volna ill. feküdhetett volna egyedül magában Anikó sült csirkecombja a tányéron, úgy is megállta volna a helyét és akkor sem feküdte volna meg a gyomromat. De írhattam volna mellé majorannás krumpli, fokhagymás rizs, túrós tészta vagy zöld, elvarázsolt köretet is, ilyen különleges alkalmakkor, Anikó sültje mellett jelentőségét veszti, mi kíséri a tányéron. A petrezselymes krumpli mellé még gyümölcskompot is járt, ami - bevallom -, inkább zavart, mint bordósította számomra a választékot színeivel, viszont Anikó fantasztikus sült csirkecombja után mégis csak jólesett édességként elfogyasztani.
A múlt pénteki élmény csirkecombos lábakon jött, átmenetileg megsüttette magát Anikóval az ő titkos receptje alapján, lefeküdt a tányérra, hogy átadja magát az éhes betérőnek és tovaszaladt. Combon csíptem, megmaradt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése