![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPzh0frL8shYtFj1Mj_z2cRu4rFKSrVK3-pLU4D3vup0tHy-FeBpMPY1lhqtruCftiae9156ZJKD8JIYIQaWiViA6MgKkEhr19aT4RmWAuQZyhXZGXtzqokB3P_TmHaYvk0Cvz8yYin38/s1600/SAM_1071.JPG)
Nem tudom, hogy kell-e mondanom, hogy ma van a születésnapja. Erre még emlékeztessem is. Fel is köszöntsem. Nem várja el. Semmiképpen sem. Feledné ő is, mint annyian az ikszediken túl. Hol van az már, amikor jóízűen ünnepelte és a világ bizonyos szeleteinek magától adta hírül. Mára maradt a Facebook, az automatikus hírmondó, maradtak a családtagok, a barátok és nyuszika üzletfelei a Micimackóból, akik mindent tudnak és mindenhol ott vannak, ahol történik valami. És persze maradt ő maga, aki belül megereszt egy mosolyt biztosan, titkon örül is, megpaskolja a saját vállát: 'reglány, mindennek dacára azért ezt is megérted.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiR4U1ClFE3Aky9CNEzzwk7j5oGCDNjNit6C1wPNItEXp3CxmrpK8VRbhM_EjBSoTj62lNWjLJEjK7wA2f_FalxlbkJ4CuqV826OUvYUnbDhVhnWbOEZzXuo1AxHgYHADrQQFfaVDbcEc0/s1600/SAM_1073.JPG)
Egészséget, boldogságot születésnapodra, havas kertet, mániákusan napsütést - éppen január legvégén a nyugisan kitartó hóesésben, pedig napból egy szeletke sem látszik, hiába is kívánnék neked, drága Mártám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése