Mi a baj velem?

Látszólag semmi sem hiányzik. Kettessel kezdődik a személyi számom. Írni, olvasni megtanultam. A beszéd sem okoz gondot. A magyaron kívül még egy-két-három idegen nyelven sem. Érdeklődő, kíváncsi, jó adag empátiával megáldott, barátságos, nyitott embernek tartanak. Igényem a tudás és a kultúra. Állítólag kitűnő a kommunikációm. Ritkán veszekszem. Az igazamért nem harcolok, inkább érvelek, a kompromisszumokat keresem. Nálam a pohár legalább félig, ha nem egészen van tele. Van humorérzékem, hiszen ebben az országban élek. Olyan vagyok, mint a legtöbb magyar: különféle származásokkal, esetemben örmény és magyar zsidó felmenőkkel. A vérkeveredés színesebbé tesz, mondják. Ez lehet a baj velem?

Lakom egy lakótelepen. Férjem, gyerekeim, családom van. Nem is olyan régen járta a példát mutató tanács: három szoba, három gyerek, négy kerék. Valahogy így. Észben néhánnyal biztosan kevesebb.
Dolgozom. Nem akarom elkiabálni. Hosszasan és keservesen megküzdött nagy szerencsém, hogy dolgozom. Munkám bejelentett, bevételeim nyitott könyv, én vagyok a célközönség, engem mindig mindenért meg lehet találni. Adózom. Az országnak kötelezően és sokaknak tisztelettel. Ötvenen túl és a halálon még innen, ha fentebb majd úgy akarják, pár év múlva nyugdíjas leszek. Ez is lehet a baj velem?

Belém itatták, hogy ne lopjak, ne káromkodjak, úgy beszéljek másokkal, ahogy mástól is elvárnám magammal szemben, tiszteljem felebarátaimat, mint önmagamat, életemben legyen a szeretet és a család az első, segítsek az elesetteken, bevételeim egy részét adakozzam jó ügyekre, ne irigyeljem el a másét, ne könyököljek az előrejutásért sem buszon, sem villamoson, mások hátát se használjam ugródeszkának. Mindez lehet a baj velem?

Múltammal, jelenemmel, lelkületemmel, hozzáállásommal, karizmámmal a mai világban nem vagy alig lelem a helyem. A világban, szűkebb értelemben véve országunkban jelen lévő mainstream, a távolabbi és közelebbi példát mutatni szándékozó réteg gyökeres ellentétét hirdeti kommunikációjával, cselekedeteivel pedig mutatja is mindannak, amiben valamikor úgy szocializálódtam és nevelkedtem, hogy az idők folyamán eggyé vált velem, le nem vethetem.

Ki mondja meg végre, mi a baj velem?

2013. május 31., péntek – június 2., vasárnap

Megjelent a Galamus Az olvasók írásai rovatában 2013. június 4-én