Összegzés

Végül is az embernek megadatik a család, jó és szerencsés esetben, meg néhány barát kivételesképpen. Ezt szűrtem le az idei születésnapomból. Mely a face segítségével azt is megmutatta, hogy az idő szűke, a besűrösödött élet miatt, meg amiatt, hogy a világ összes ideje nem lenne elég arra, hogy a múltban meglévő a jelenbe aktívan át nem került emberekkel élő kapcsolatot tartani. A születésnapra, a névnapra egy rövid jelentkezés, és ennyi. Az emléknek is örülök, meg a ténynek, hogy ennyi ember az utamba került, és valamilyen nyomot hagyott bennem.

Sándor Erzsi filmekről, inkább Enyediről

Amíg nem jönnek a saját gondolatok vagy jönnek, de nem állnak össze vállalható eggyé, addig beemelem ide azokat az írásokat, amelyek tetszenek. Sándornál nem nehéz ilyeneket találni. Jól ír, lényegre törően, a fontos dolgokat megragadóan, plasztikusan emlékezőn a múlt eseményeire, sokszor vitriolosan, önkritikusan, sodró lendülettel. Miután egy évjárat volnánk pár hónap különbséggel, már emiatt is szívesen olvasom írásait, amelyek mintegy vakuként világítanak meg személyt, eseményt, valamilyen általa fontosnak tartott ügyet.

"Nem vagyok filmművészetileg pallérozva, egy csomó fontosnak mondott filmet nem láttam, se magyart, se külföldit, néha már kifejezetten kínosan szégyellem magam, be sem merem vallani. Közben meg szájtátva tudok nézni James Bondot vagy bármilyen Die hard-ot akár huszadszor is, mert azonnal elfelejtem, Aztán mégis időről időre beakad egy-egy művészfilm, a fene tudja miért. Perszepersze a Régi idők focija ilyen de az amúgy is generációs ügy, az a "félszavakból értjük egymást" pakkjába tartozik. Arra viszont nem tudok magyarázatot, hogy Ildiko Enyedi Bűvös vadásza miért az a film amit állandóan megnézek. Bámulom az arcokat, a magányt, a titkokat a tekintetekben és nem tudok szabadulni a kéznyújtással elérhető csoda reményétől. A Testről és lélekről-t is láttam pár hónapja a moziban és most mitmongyak, hát jó film, az rendben volt, és bár nehezen bírtam a halálraítélt tehenek tekintetét, az tetszett, hogy néha még röhögni is lehetett. Fura film gondoltam, hát nem értik egymást az emberek ha akarnak egymástól valamit. Nem szokták. Értem én ezt, közel van. Mivel a Bűvös vadász miatt működik ez a már-már intim magánügyem Enyedivel amiről ő persze nem tud, tegnap leültem szépen a tévé elé és megnéztem még egyszer a Testről és lélekről-t így az Oscar előtt, hogy szenteljek ennek egy koncentrált estét. Azt hiszem egy egészen másik filmet láttam, mint a moziban. Vagy én voltam egészen más, ez valószínűbb. Az biztos, hogy késő éjszaka feküdtem le aludni, és reggel derült ki, hogy a Testről és lélekről-be álmodtam bele magam. Egyszerűen megtörtént velem a film még egyszer. Úgy jártam, mint Dzsang Dszi a lepkével és most én sem tudom, hogy álmomban hány szarvas voltam és ki álmodott kit. De ott voltam és együtt álmodtuk és láttuk egymást, Enyedi meg a nagy álomvadász mindannyiunkat. Istenem de szeretném, ha a világ szépen elájulna ettől a nőtől!"

Forrás: FB, 2018.03.04, vasárnap