Tulajdonképpen semmi extra nincs ebben a filmben, amelynek még a címét sem érti az ember a leges legutolsó pillanatig.
A gyermektelen házaspár férfi tagja úgy dönt, hogy kilép az unalomig megszokottból és otthagyja a tisztaság mániáján kívül már semmi újat nem nyújtó feleségét. A feleség nagyon magára marad éppen akkor, amikor a férjétől még sikerül az utolsó utáni pillanatban mégis teherbe esnie. Nagy ház, gyógymasszőrségi hivatással, várandós állapotban, a közelben lakó aggódó saját édesapjával - nem egy egyszerű helyzet, amit bonyolít még a kórházban véletlenül megismert fiatal terhes lány, akinek nincs hol laknia, hát egy hirtelen ötlettől vezérelve magához vesz. Van még egy fiatal autószerelő srác, akinek valamiért, az Isten se tudja miért, éppen a jó negyvenes várandós tetszik meg, de nagyon és nem a fiatal. Bonyodalom ide, bonyodalom oda, Katja Riemann, amúgy drámaibb szerepekben megszokott fantasztikus színésznő lubickol ebben a filmben.
Az össze-vissza, látszólag cél nélkül hajókázó emberek, sorsok a végére összerázódnak, egymáshoz tartanak, idomulnak. Megtanulják szeretni egymást és kifejezni szeretetüket egymás iránt. Ráéreznek életükre, annak élvezetére. Ez teszi a Kis hajókat / Kleine Schiffe szívet melengető filmmé, amelyre nagyon jó visszagondolni és emlékezni és újra nézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése